Megosztó és illuzórikus – itt az új drogellenes stratégia

“Rossz ember vagyok, de ezen változtatok, megváltozom. Ez volt az utolsó ilyen eset. Mostantól tiszta leszek, kihúzom magam, és az életet választom. Már alig várom” – teszi ezt a kijelentést Renton (Ewan McGregor) a Trainspotting című, 1996-ban bemutatott kultuszfilmben. A választás lehetősége adott volt számára, ő dönthetett sorsáról. Ez a fajta ráhagyó szemlélet azonban inkább más európai országokra jellemző, mintsem Magyarországra. A parlament által elfogadott új drogellenes stratégia ugyanis szigorú és elutasító.

Büntetést szorgalmaznak

Sárosi Péter, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) drogpolitikai programvezetője szerint a korábbi, 2009-es tervezet – amit a szakmai szervezetek is támogattak – a prevencióra, a kezelésre és a támogatásra helyzete a hangsúlyt. Célja a segítségnyújtás volt, szemben a mostanival, ami elutasít, és büntetést szorgalmaz. Az előző programot 2010-ben elutasította a kormány, azóta nem született másik. Az a tény, hogy most van, önmagában jó lehetne, de a civilek nem örülnek neki.

A Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen című dokumentum fő célja a droghasználat megakadályozása és a drogok nélküli életmodell népszerűsítése. A szándékok szerint erősítik a rendőri intézkedéseket, hatékonyabban fogják alkalmazni “a korszerű bűnmegelőzési és bűnüldözési eszközöket”, és jobban együttműködnek majd az iskolákkal. Szeretnék a minimumra visszaszorítani, sőt ha lehet, megelőzni a szerhasználatot. Kérdés, hogy rendőrségi, illetve büntető eszközök alkalmasak-e arra, hogy a fogyasztók minden “típusát” (kezdve a kíváncsi gimnazistától) jó útra térítsék.

A dokumentummal azt kívánták üzenni a kipróbálóknak, hogy kockázatot vállalnak a drogok használatával, a függőknek meg akarják mutatni, hogy fel lehet épülni, az egyéneknek pedig azt üzennék, hogy mindenki felelős a környezetében élők sorsáért.

Sárosi Péter szerint a megfogalmazott célok egy része rendben is volna, de az már probléma, hogy nem rendeltek forrást ezekhez. Így az egész utópisztikus, nem megvalósítható. A jogvédő és jogfejlesztő civil szervezet szerint nem a drogfogyasztást, hanem a terjesztést kellene büntetni.

A drogellenes stratégia heves politikai vitát gerjesztett a parlamentben is: az MSZP kifogásolta, hogy a kormány elmulasztotta végrehajtani a korábbi, parlament által elfogadott stratégiát, és cselekvési tervet sem készített hozzá. A Jobbik is bírálta, hogy 2010 óta nincs hatályos drogstratégia. Az LMP szerint az ország hét éven belüli drogmentesítéséhez egyszerűen nem áll rendelkezésre megfelelő eszköz.

“Álszent és irreális”

“Már a stratégia neve is elkeserítő – mondja Barna Erika, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány kommunikációs igazgatója -, mert ellenségkép helyett a segítségnyújtást  kellene sugallania.” A drogmentes vízió álszent, irreális és hiteltelen, nem készült hozzá hatásvizsgálat, az ellátó rendszer részei nincsenek kiépítve.

“Szó van ugyan ártalomcsökkentő programokról, de csak érintőlegesen kezel olyan fajsúlyos programot, mint például a tűcserét.” A Kék Pont nem elsősorban  az univerzális prevencióban hisz, szerintük célzottan lehet eredményeket elérni. Barna Erika azt mondja, hogy minden drogprogramnak együttműködésre és a bizalomra kellene épülnie.
“A családoknál most az első reakció a félelem és a bizonytalanság lehet” – tette hozzá Sárosi Péter, aki szerint a szülők most már amiatt is aggódhatnak, hogy mi történik a gyerekkel abban az esetben, ha droghasználaton érik. A szankcionálás ugyanis egyértelműen büntetés.