A Svéd Akadémia a rövid méltatásban a modern novella mestereként jellemezte a 82 éves írónőt, aki a testület titkára, Peter Englund szerint tökélyre fejlesztette a regény mögött háttérbe szoruló novella műfaját. A díj 112 éves történetében ez az első alkalom, hogy a testület olyan szerzőt ismer el, aki nem írt mást, csak novellát. Sokak szerint azonban Alice Munro annyi mélységet, bölcsességet és precizitást visz írásaiba, mint a regényírók többsége egész életművébe. Írásaiból gyakran világlik ki a különbség a konzervatív kisvárosi közegben töltött gyerekkora és az 1960-as évek társadalmi forradalma hatására megváltozott élete között.
 |
| Fotó: MTI/AP |
Munro a legjelentősebb és legismertebb kanadai szerző Margaret Atwood mellett és az első kanadai író Saul Bellow óta, aki Nobel-díjat kap. Számos díj birtokosa: többek között elnyerte a kanadai könyvkritikusok és az amerikai könyvkritikusok díját, hazája legrangosabb irodalmi elismerésével, a főkormányzó díjával pedig háromszor is kitüntették. Megkapta a rangos Giller Díjat, csakúgy, mint a Trillium Book Awardot. 2009-ben elnyerte a Nemzetközi Man Booker Díjat, idén nyáron azonban bejelentette, hogy valószínűleg felhagy az írással.
Ő a 13. Nobel-díjas írónő, legutóbb, 2009-ben Herta Müller részesült a díjban, amely mellé 8 millió svéd korona (átszámítva mintegy 272 millió forint) is jár.
