Íme, az ország legkisebb iskolája

A 650 lelkes Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu általános iskolájába csupán hat alsós gyerek jár. Három elsős, egy másodikos és két negyedikes kisdiák tanul összevontan egy osztályteremben. A többi alsó tagozatos korút a környező települések iskoláiba járatják a szülők. Pedig Kuncsorbán minden adva van a színvonalas oktatáshoz. Sok kistelepülés oktatási intézményével ellentétben itt még a jól felszerelt tornaterem és az interaktív tábla sem hiányzik, és a gyerekek ebédjét is helybe hozzák – számolt be róla helyszíni riportban a Hír24 híradó.

Több idő jut egy gyerekre

Rédai János polgármester a Nők Lapja Cafénak elmondta, nemcsak náluk, hanem a környező kistelepüléseken is gondot jelent, hogy a szülők a nagyobb városokba,  például  a szomszédos Kétpó egyházi fenntartású iskolájába vagy a törökszentmiklósi, mezőtúri oktatási intézményekbe íratják a gyereküket. A legnagyobb gondot mégis itt okozza a gyerekhiány.

„A szülők között státuszszimbólummá vált, hogy egy család meg tudja-e engedni magának, hogy ne ide, hanem máshova küldje a gyerekét taníttatni. Pedig kompetenciafelmérések bizonyítják, semmivel sem rosszabb itt a képzés, mint máshol. A gyerekekkel is sokkal többet tud foglalkozni a tanár nálunk, mint egy huszonöt fős osztályban” – érvel a polgármester.

Az év elején még nyolcan jártak az összevont osztályba, azóta két gyereket átírattak máshová, azaz a jogszabályban előírt minimális nyolcról hatra csökkent a gyereklétszám. Az új köznevelési törvény szerint egy kistelepülésen nyolc szülő kérése kell ahhoz, hogy óvodát vagy alsó tagozatot szervezzenek. Ugyanakkor év közben nem lehet iskolát megszüntetni, ezért idén már biztosan megmarad a kis kuncsorbai osztály. A helyi óvodába lényegesen többen, jelenleg húszan járnak, így a polgármester bízik abban, hogy jövő szeptemberben is lesz annyi gyerek, hogy elinduljon egy összevont osztály.

Egyszerre három tananyag

A hat kisiskolásra két tanár jut, akik felváltva tartják az órákat. „A diákok egyáltalán nincsenek hátrányban azért, mert egy ilyen kis létszámú osztályba járnak – mondja egyikük, Rusz Tamásné. – A szülőkkel szorosabb kapcsolatot lehet tartani, és a felmerülő problémákat hatékonyabban lehet megoldani, mint egy normál létszámú osztályban.”

A pedagógus szerint egyszerre három „korosztályt” is lehet eredményesen tanítani. „A tanárnak nagyon kell koncentrálnia, a diákoknak pedig alkalmazkodniuk. A negyedikeseknek ez már nem jelent gondot, hiszen ők első osztálytól kezdve így tanultak” – magyarázza Rusz Tamásné, miként lehet egyszerre három évfolyam tananyagát leadni. 

Mindez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a tanórák egyfajta forgószínpadszerűen zajlanak. Hiszen a három osztály különböző ütemben, más-más tananyaggal halad. Például az olvasásórán a negyedikesek azt a feladatok kapják, hogy egy mesét önállóan dolgozzanak fel, a másodikos kisfiú a mesével kapcsolatos rajzos feladatot kap, az elsősök pedig a magánhangzók kiejtését gyakorolják.

Beilleszkedés kicsiben

A hat gyerek tanítását tovább bonyolítja, hogy az egy szem második osztályos kisfiú sajátos nevelésű igényű. Ugyanakkor a pedagógus azt mondja, az integrált oktatás jótékonyan hatott a gyerek fejlődésére. „Az óvodából úgy került ki, hogy egyáltalán nem kommunikált, mára eljutottunk oda, hogy rövid mondatokban beszél, és szótagolva olvas. Nem biztos, hogy egy nagy létszámú osztályban ilyen eredményt el lehetne érni.”

A tanítási idő itt sem különbözik a megszokottól: reggel nyolc órától délután négyig tart. Az idei tanévtől bevezetett délutáni kötelező iskolai foglalkozás náluk nem jelent újdonságot. Napközi eddig is volt, most a korrepetálás mellett játszóházat, sport- és kézműves-foglakozásokat is tart a két pedagógus a hat kisiskolásnak.