Fagyálló a borban: védd magad, akár a tolvaj élete árán is?

Október 29-én hat ember került kórházba fagyállóval a szervezetében. Egyikük életét nem tudták megmenteni, öt nap múlva elhunyt. Nem megerősített hírek arról szóltak, hogy az illető fagyállóval kevert bort lopott egy gazdától, ebből adott másoknak is. November 4-én még azt közölte a rendőrség, hogy emberölés megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást. 6-án, szerdán azonban kiderült: egyelőre senkit nem gyanúsítanak. A sajtó azonban megtalálta a gazdát, aki a TV2 szerda reggeli adásában telefonon azt mondta, hogy nem tett fagyállót a borba, ilyesmire sohasem lenne képes. Esetleg a fiatalok által vitt üvegekben lehetett a mérgező folyadékból. A Blikknek pedig úgy nyilatkozott a kertészmérnök: talán a nála tárolt vegyszerekbe ihattak bele a behatolók. A rendőrség továbbra is ismeretlen tettes ellen nyomoz emberölés miatt, a tanúkihallgatásokról nem nyilatkoznak. A közvélemény viszont már kész tényként kezeli, hogy a gazda megelégelte a sorozatos lopásokat, és így állt bosszút a tolvajon. Ha így van, akkor ez lehet az egyik legmegosztóbb eset az önbíráskodások sorozatában. Megkértünk néhány véleményformálót és szakértőt, mondják el, mit gondolnak.

Karafiáth Orsolya: Joga van a saját házában azt tárolni, amit akar

A tulajdonos valamiképp védekezni akart a tolvajok ellen, és jogosan gondolta azt, hogy a saját pincéjében azt tárol, amit akar. Akár sósavat is, vagy patkánymérgeket, gyomirtót. Az ő pincéje, az ő tárolói: senki nem tilthatja meg neki, hogy azt tároljon bennük, amit akar. Ha a házunkba bejön a tolvaj, megcsúszik a szépen tartott padlón és combnyaktörést szenved, az kinek a bűne?
Ha egy tolvaj belopózik a házba, melynek portáján ott díszeleg, hogy „vigyázz, harapós kutya”, és a kutya mondjuk maradandó károsodásokat okozva szétmarcangolja őt, az a tulajdonos sara? Szerintem semmiképp.

Nem büntetném a tulajdonost – joga van a saját házában azt tárolni és úgy, amit és ahogy akar. Persze nagyon durva, ami történt, főleg ha szándékosan történt, hiszen keverhetett volna hashajtót vagy valami hasonló kellemetlent abba a borba, nem gondolom, hogy egy lopás jogos büntetése a halál lenne. Azt is elítélem, ha valaki egy kerítésbe áramot vezet, hiszen a kerítéshez akár jóhiszeműen is hozzáérhet bárki. De a saját otthonunkba nem léphet, akit mi nem engedünk be. Jogilag ez talán a gondatlanul elkövetett emberölés kategóriába tartozik? Igen ám, de ki volt a gondatlan?

Pár napja a szolgáltatóházban, ahol a cipőimet sarkaltatom és a táskáimat javíttatom, panaszkodott a szakember, hogy egyre több felvágott, szétszabdalt kézitáskát visznek hozzá javíttatni. Némely zsebest már arcról megismerem fő vadászterületén, a 4–6-os villamoson. Na most ha szikéket, pengéket tennék a retikülbe, esetleg egy egérfogót? Ki lenne a bűnös? 

Hadas Kriszta: Nem tudta, hogy a fagyálló ölhet?!

A világnak ezen a felén ha az ember szegény, és ennek következtében még alkoholista is, megiszik bármit. Jöhet a lopott vagy a tablettás bor, a denaturált szesz, az olcsó arcvíz, vagy véletlenül a fagyálló. A jövőtlenségben élő, sorstalan, elsötétült agynak bármi jó, csak tompulhasson, csak aludhasson végre anélkül, hogy azon törné a fejét, mi lesz holnap. Mert nem lesz semmi, csak ugyanaz. A rohadt életbe, mindig ugyanaz! A nagy büdös semmi. A világnak ezen a felén szó szerint egy fazék pörköltért is ölnek. Ezt láttam már sokszor. Értem, pontosabban próbálom felfogni.  És azt is értem, hogy amikor az embernek huszadszorra lopják el az almáját, az uborkáját, kiserdejéből a fát, udvarából a tyúkot, pincéjéből a bort, akkor éktelen haragra gerjed, és próbálja védeni azt, amiért megdolgozott, óvja a tulajdonát, ami nem sok. Csak egy-két fányi alma, néhány tyúk, és hatvan liter bor. De az legalább az övé. Még azt is értem, hogy a rendőr töketlen, hogy gyáva és kényelmes, meg egyébként sem strázsálhat az összes tyúkudvar és borospince kapujában. Így hát a magyar ugaron a szegény lopja a kevésbé szegényt. Minden nap, minden éjjel. Aztán ez a nem annyira szegény egyszer csak felhördül: „Hí, az anyátokat, ti szemét tolvajok! Most aztán zabálhatjátok az almámat, az uborkámat, vedelhetitek a boromat!” Így kerül áram a kerítésbe, fagyálló a hordó borba. Mert ezt itt lehet. Hát hogyne lehetne, hisz mindent lehet. Csak élni rendesen nem lehet. Mert aki lop, hogy eladja, vagy csak megigya azt a nyamvadt bort, simán halált érdemel. Úgy kell neki, mi?! Nehogy má’ őt védje bárki! Aztán ha csellengő gyerek mászik át azon a kerítésen vagy dézsmálja a bort, hát hulljon a férgese…

Olvasom a borba kevert fagyállóról szóló hírek kommentjeit a neten. Kimondva vagy kimondatlanul ki ne gondolná, hogy biztos cigány lopott? Más ugye nem lehetett? Ha nem cigány volt, akkor is cigány volt. Gárdát neki! Mert a világnak ezen a felén, egészen pontosan itt, Magyarországon, mostanában ezt lehet, sőt kifejezetten javallott gondolni, hinni. Ezért lehet itt moralizálva védeni az önbíráskodókat! Persze nincs, aki komolyan gondolná, hogy a jó magyar gazda véletlenül, tréfából vagy családi használatra öntötte az etilén-glikolt a saját borába. Az viszont lehet, hogy csak tudatlan volt, nem hitte, hogy a fagyálló ölhet. És annak is mindenképp adnunk kell egy esélyt, hogy a fagyálló később, a lopás után keveredett a borba – ahogy állítja. De ezeken most nagyvonalúan lendüljünk túl, mert a vácszentlászlói ember dühe legyen a többség dühe. Én viszont nem kívánok a többséghez tartozni. Szörnyű volt, amikor anyámat láttam a csutkára kirabolt, felforgatott lakása, élete romjai közt állva zokogni. Mindent vittek, ami kitéphető, elmozdítható volt. Ami meg nem kellett, azt tönkretették. Dührohamot kaptam, amikor másodszor törték fel középkategóriás autónkat. Mégsem fordult meg a fejemben, hogy olyan robbanószerkezetet szereltessek a lakásajtóra vagy a kocsink zárjába, ami ha illetéktelen kezek nyúlnak hozzá, majd jól felrobban. Ha lenne ilyen, se tenném, és tudom, hogy „a hiba nem az én készülékemben van”!         

Szabó Sándor rendőrségi szakértő: Nem éri meg!

Sajnos Magyarországon elavultak a törvények, nem követik a társadalmi modernizációt és a szociális változásokat. Nyilván senki nem szeretne erődben élni, de jogszerű védekezés lehet betörés ellen a jó nyílászárók, rácsozott ablakok felszerelése, a masszív kerítés, megfelelő vastagságú falak, távfelügyeleti rendszerek és riasztórendszerek, mozgásérzékelők, széf vagy lemezkazetta, házőrző eb… Jogtalan viszont minden olyan védelmi rendszer vagy eszköz, amely alkalmas arra, hogy másoknak testi sérülést vagy halált okozzon – pláne, ha fel sem hívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyekkel jár a behatolás.

Egy ilyen esetben a gazda magatartását  kell vizsgálni, vagyis az esetleges szándékosságot vagy gondatlanságot, mert enélkül nem állapítható meg „bűntény”. Ha bebizonyosodik az eddig feltételezett motiváció, akkor a gazda magatartását véleményem szerint a szándékosság jellemzi. A szándék kétféle lehet: „egyenes”, amikor a gazda kifejezett célja az, hogy testi sérülést vagy halált

okozzon, illetve „eshetőleges”, amelyet a magatartás következményeibe való belenyugvás jellemez, vagyis ez esetben a gazdának mindegy, hogy a betörő csak megsérül a méregtől vagy belehal. Elképzelni sem tudom, hogy milyen mértékű elkeseredettség kellett ahhoz, hogy ilyet tegyen valaki.

Hogy milyen büntetést kaphat, aki így cselekszik? Az attól függ, hogy milyen következménnyel járt a védekezése: könnyű, súlyos testi sérülést vagy maradandó fogyatékosságot, halált okozott. Ennek megfelelően minősül a tette könnyű vagy súlyos testi sértésnek, illetve emberölésnek, amihez a Btk.-ban megállapított büntetési tétel párosul. Megjegyzem, egyik sem éri meg. Sajnos a törvényes út hosszú ideig tart, nehezebb. Ha nem érünk el sikert, érdemes felettes szervekhez fordulni, indítványokat beadni. De testi sérülést és halált ne okozzunk senkinek!
Inkább „menjünk a hatóság agyára”, mint hogy minket vonjanak felelősségre.

Szakértőnktől kérdezhetsz a Válaszkereső oldalon is!

Dr. Sándor Zsuzsa jogász: 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztést is kaphat

A különböző közösségi fórumokon vita indult: vajon hivatkozhat-e jogos védelemre a gazda. Ami még ennél is szomorúbb képet fest a hozzászólók véleményéről: a téma kapcsán az internet azonnal cigányellenes, rasszista megjegyzésekkel lett tele, noha a hírekből még azt sem lehetett tudni, ki volt a tolvaj. A többség álláspontját úgy lehetne összegezni: úgy kell a tolvajnak, minek lopott.

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) sokkal tágabb teret enged a jogos védelemnek, mint elődje. De azt még a mostani szabályozás sem teszi lehetővé, hogy egy ilyen esetben valaki halállal bűnhődjék azért, mert lopott. Lopásért akkor sem járt halál, amikor a halálbüntetés még létezett a magyar jogban.

A Btk. ugyanis így fogalmaz: „nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.”
Esetünkben a védekezésnek számtalan más módja lehetett volna. Például a gazda nem mérgező fagyállóval, hanem valami olyan anyaggal rontja el a bort, amitől az ihatatlan lesz, de senki halálát nem okozhatja. Vagy: a pincéjét úgy zárja le, vagy olyan riasztót szerel az ajtóra, ami megakadályozza a betörést.

A meglopott gazda tehát nem hivatkozhat jogos védelemre. Tette – ha bebizonyosodik – emberölés bűntettének is minősülhet. Ehhez a minősítéshez persze számos körülményt kell vizsgálni az illető pontos célján túl: valóban beletette a mérget a borba, sokat tett-e bele, tudta-e, hogy ez a mennyiség halált okozhat?
Ha minderre a kérdésre a perben igen lesz a válasz, büntetése 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés lehet. A büntetés kiszabásakor nyilván enyhítő körülményt jelent, hogy rendszeresen fosztogatták a tulajdonát. De fel nem menthetik!

Érdekelnek a közelmúlt hírei? Itt az összes különvéleményt elolvashatod!