A “görög” kislány, Maria szüleit kereste októberben egész Európa. Számtalan teória látott ekkor napvilágot, hogyan került a világos bőrű kislány egy görög romatelepre. Ami most a legvalószínűbbnek tűnik, az az, hogy ő is egyike azoknak a gyerekeknek, akikről szüleik nem tudtak vagy nem akartak gondoskodni. A tipikus hír azonban inkább az, amikor tehetős amerikai vagy nyugat-európai párokhoz kerülnek szegény körülmények között élő, főként afroamerikai, ázsiai vagy roma gyerekek.
Gyerekvásár
A legfrissebb hírek szerint éppen a napokban kaptak rajta egy, a romániai Moreniben élő házaspárt, amint ezer lejért (220 euró) akarták örökbe adni újszülött gyereküket. A rendőrség szerint a nő két hónapja hozta világra koraszülött kislányát. A rendőrség értesítette a gyermekvédelmi hatóságot, a nyomozás jelenleg is folyik a két elkövető ellen. A kislánynak négy másik testvére volt, de a Gyermekvédelmi Igazgatóság szerint ők nem voltak életveszélyben. Így viszont ők is állami gondozásba kerülhetnek szüleik – valószínűleg mélységes nyomor motiválta – tette miatt, akik akár hét évet is kaphatnak.
Szintén romániai eset, amikor egy helyi riporternek, Paul Radunak mindenféle nehézségek nélkül, csupán néhány trükk segítségével sikerült megvásárolnia egy tizenhat éves lányt Bukarestben 400 amerikai dollárért. A következő hír pedig egy idei nyári, brazil helyzetet tár fel: akár 15 ezer fontot is fizethetnek a gyermektelen párok azokért a gyerekekért, akiket szülőanyjuk különböző okokra hivatkozva a Facebookon hirdet eladásra. Az ügyben nyomoz a rendőrség.
Bármi áron?
Azok a felnőttek, akik szülővé szeretnének válni, és ehhez az örökbefogadás lehetősége adott számukra, mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez sikerüljön nekik. A nemzetközi örökbefogadásra létező és igen erős piaci kereslet van, ám a jogszabályok sokszor hiányoznak, és így sajnos létező jelenség a tiltott örökbefogadás – mondja a Nők Lapja Cafénak Gyurkó Szilvia, az UNICEF Magyarország munkatársa.
Ő ez alatt azt érti, amikor gyermekeket erőszakkal vagy a nemzetközi gyermekkereskedelem közreműködésével szakítanak el vér szerinti szüleiktől, vagy adják el őket adósság fejében, pénzért. Sok esetben ezek a gyerekek nem is úgy kerülnek az „örökbe fogadó szülőkhöz”, mint a család új tagja, hanem mint háztartási szolgák, rabszolgák, alacsonyabb rendű családtagok. A szervezett bűnözés számára ez is létező piac.
A szakember azt mondja, egyes kutatások szerint Görögországban több ezer olyan gyermek él, aki illegális örökbefogadással került az országba, vagy került ki onnan a kilencvenes években. Románia is igen erős „kibocsátó ország” volt az európai uniós csatlakozást megelőző időszakban, nem is beszélve azokról az országokról, ahol gyakorlatilag teljesen hiányzik az ez irányú jogi szabályozás. A gyermekkereskedelem becslések szerint 35 millió gyereket érint évente, ennek akár húsz százalékát is elérheti a 3 éven aluli gyerekek aránya ezen belül, akiknél sokszor az illegális cselekmény álcája az örökbefogadás.
Az UNICEF nem támogatja a nemzetközi örökbe adást, mint mondják, minden gyereket érintő ügyben az ő érdekének és szükségletének kell elsősorban érvényesülnie. „Minden gyereknek joga van ismernie a vér szerinti szüleit, saját kulturális és családi gyökereit, hagyományait: mindezek pedig veszélybe kerülhetnek a nemzetközi örökbe adással, ha a gyerek (fizikailag is) eltávolodik a gyökereitől, és nehezített (vagy lehetetlen) számára, hogy azokat megismerje” – mondja Gyurkó Szilvia.
Álláspontja szerint a nemzetközi örökbefogadás csak akkor elfogadható, ha a folyamat átlátható, megfelel az ENSZ gyermekjogi egyezményében és a hágai egyezményben foglalt követelményeknek, beleértve azt is, hogy a procedúra a gyermek legfőbb érdekében történik: ez az a feltétel, amivel egyáltalán lehetővé válik például az, hogy hollywoodi sztárok szinte karitatív tevékenységként fogadjanak örökbe egymás után több gyermeket is, akár több fejlődő országból.
Meggondolhatja magát
Itthon szerencsére rendkívül ritkán fordulnak elő a fentiekhez hasonló esetek. Az olyan városi legendák eredete, mint hogy egy gyereket az egyik hazai hipermarket mosdójában akartak volna lányból fiúvá maszkírozni, és így kijuttatni az országból, elég bizonytalan – sőt rendőrségi cáfolat is elhangzott már. Ha bárkit elrabolnának a nyílt utcán, arról tudna a közvélemény. Ennek ellenére Magyarországon sem ismeretlen fogalom az illegális örökbefogadás, ám ez inkább a szülők beleegyezésével képzelhető el. Ahogyan a Gólyahír Egyesület vezetője, Mórucz Lajosné a Nők Lapja Cafénak fogalmazott: a jövő márciusban életbe lépő polgári törvénykönyv módosítása számos visszaélésre ad alkalmat.
Az örökbefogadásnak két módja létezik itthon: nyílt és titkos. Nyílt örökbefogadásnál az örökbefogadó és a vér szerinti szülők megismerik egymást, a titkosnál az örökbe adó nem tudja, melyik családhoz kerül a gyereke. Az eddigi szabályozás szerint nyílt örökbefogadás esetén a biológiai szülők az után, hogy lemondtak a gyerekükről, már nem vonhatták vissza a döntésüket. Titkos örökbefogadáskor viszont eddig is érvényben volt egy olyan szabály, ami lehetővé tette a biológiai szülőknek, hogy megmásítsák a véleményüket, a gyermek hathetes koráig.
Lényeges különbség azonban, hogy míg a nyílt örökbefogadást civil egyesületek, alapítványok közvetítik, a titkos örökbefogadást a Gyermekvédelmi Szakszolgálat intézi. A biológiai szülők beleegyezésére a szülés után mind a titkos, mind a nyílt örökbefogadás esetén szükség van, de eddig csak a titkos örökbefogadáskor volt lehetőség arra, hogy egy szülő visszavonja a hozzájárulását, mivel ő ismeretlen személy javára mondott le.
A 2014 márciusában életbe lépő polgári törvénykönyv szerint a biológiai szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születésétől számított hat héten belül visszavonhatja nyílt örökbe adás esetén is. Azaz: az új szabályozás szerint az örökbe adást követő hat hét alatt a biológiai anya meggondolhatja magát és megszakíthatja az örökbefogadás menetét. „Ez nemcsak a gyereknek, de az örökbe adó és az örökbe fogadó szülőnek egyaránt rossz – véli Móruczné. – Az örökbe adó anya így nem tud túllépni és feldolgozni, az örökbe fogadó anya pedig nem tud kötődni, ha attól tarthat, hogy bármikor elveszik tőle a babát.”
Zsarolhatóvá válhatnak
Móruczné elismeri, hogy Magyarországon is létezik illegális örökbe adás: egyesületük látóterébe is került már olyan örökbe fogadó házaspár, akit állítólag megtalált egy terhes nő, hogy a születendő babáját neki adja. „Ilyen esetekben a Gólyahír Egyesület nem segít. Hogy ezek mögött pénz van, az nem ismert, de többek között ezen zsarolások melegágya lehet a Ptk. módosítása: akár pénzzel is zsarolhatóvá válnak majd az örökbe fogadó szülők.”
A Gólyahír Egyesület kizárólag válsághelyzetben lévő kismamákkal foglalkozik. Móruczné azt mondja, az illetékesek egy uniós szabályra hivatkozva próbálják ezt a módosítást keresztülvinni, „azonban jelenleg egyik uniós országban sincs hasonló törvény, ráadásul ez csupán egy ajánlás, amit Magyarországon nem is ratifikáltak. Arról nem is beszélve, hogy a biológiai anyának kilenc hónapja van ezen gondolkodni, majd a szülés után még egy hete arra, hogy felelős döntést hozzon”. Az egyesület egyébként karitatív módon működik, és a tavalyi évben 66 csecsemőnek sikerült örökbe fogadó szülőt találniuk, 14 év alatt pedig 686 nyílt örökbe adást közvetítettek.
Az örökbe adásért fizetni nem lehet – más kérdés, hogy természetesen lehet az alapítványokat adománnyal támogatni. Az persze nehezen ellenőrizhető, hogy a biológiai és a leendő szülők egymás között miben állapodnak meg.
Nehéz lemondani…
Hasonlóan értékeli a helyzetet a Fészek Alapítvány vezetője, Budai Ágnes is. Szerinte az új Ptk. a nyílt örökbefogadás korlátozását jelenti majd, „és aki ezt kitalálta, kevés örökbe adóval találkozott”. Budai Ágnes szerint teljesen egyértelmű, hogy a rendszer a titkos örökbefogadást támogatja, szemben a nyílttal: amíg az előbbinél a biológiai anya bármely gyámhivatalban lemondhat a gyermekéről, addig a nyílt örökbe adásnál csak megyeszékhelyen teheti meg ezt a nő. Ehhez pedig sok esetben több száz kilométert kell utazniuk.
A civil szervezeteknek azért is van komoly jelentőségük, mert bár csak a nyílt örökbefogadásoknál vannak jelen, ők találnak befogadó szülőket a csecsemőknek. Márpedig a legtöbb örökbe fogadó csecsemőt szeretne. Csak nagyon kevesen szeretnének háromévesnél idősebb gyereket, a fogyatékossággal született gyerekeknek pedig nagyon kevés az esélyük a rendszerben. Ekkor lép be a képbe a határon túli örökbefogadás legális, állami segítséggel zajló verziója: azok a gyerekek, akikre itthon “nincs jelentkező”, esélyt kaphatnak a családi életre Olaszországban, Spanyolországban vagy akár a tengerentúlon – ez talán annál is nagyobb változás számukra, mint amikor életük elején intézménybe kerültek.
