„A társastáncot már óvodáskorom óta táncolom. Régen félénk voltam, de a tánc segített. Több önbizalmam lett, és már nem vagyok olyan félénk. Nagyon szeretem nézni, ahogy a profik táncolnak, remélem, sikerül »élőben« is látni őket!” – így írt nekünk a tizenkét éves Filep Orsolya Tarpáról.
Szabolcs megyei családjának élete nem könnyű, de szerencsére mindkét szülőnek van munkája: az édesapa a helyi pékségnél dolgozik betanított munkásként, az édesanya pedig közmunkát végez a polgármesteri hivatalnál. Igyekeznek megadni mindent két gimnazista gyereküknek, de arra nem futja, hogy egy drága előadásra jegyeket vegyenek. „Ha kell valami a gyerekeknek, azt mindig előteremtjük valahogy – mondja az édesanya. – Most Orsolyának szeretnénk örömet szerezni. Nyolcadik éve társastáncol, nagyon szereti, a terve az, hogy tovább fog tanulni egy művészeti iskolában. Mindig nézi a Tíztánc-bajnokságot és vágyakozik, hogy milyen lehet élőben egy táncverseny. Ezt a vágyát viszont akárhogy is szeretném, nem tudom teljesíteni.”
A Nők Lapja Café olvasói összefogtak, és többen is jelentkeztek 33 kívánság jótékonysági akciónkra, hogy segítsenek megvalósítani a kislány álmát. A közösség úgy szavazott, hogy Albert Tivadarné, Zsuzsa legyen a jótevő. „Három gyermek édesanyja vagyok, ők mindhárman táncolnak a zalaegerszegi Gála Társastáncklub Egyesületben.” Zsuzsa vezetőségi tag is a szervezetben, és mint ilyen, a VI. Zala Open Nemzetközi Formációs Latin Táncfesztivál és Magyar Ranglista Verseny szervezője (itt lengyel, osztrák, német, cseh, szlovén és magyar csapatok táncolnak). Ide hívta meg Orsit, és nemrég küldte is az értesítést nekünk: „Örömmel jelentem, hogy Filep Orsi kívánsága teljesült!”
Orsi és édesanyja, Viki már előző nap megérkeztek Zalaegerszegre, ahol már kora délutántól a Gála TE táncosai gyakoroltak; Orsi rögtön nagyon izgatott lett. A hivatalos „parkettpróbán” senki nem lehet jelen, csak a döntnök és segédje, így olvasónk hazavitte Orsit és mamáját magához, ahol a család kutyájával, Brúnóval játszottak. A másnapi ebédet már a táncosokkal együtt fogyasztották el, bekukkantottak a készülődésbe: hogyan készülnek a versenysminkek és frizurák (a kislány „el volt varázsolva”, aztán elkezdődött a verseny, melynek első részét a VIP-páholyból nézhették, aztán később átültek a nézők közé, és onnan szurkoltak. „Amikor a verseny végén hazavittem őket, fáradtak voltak, de Orsinak is és Vikinek is csillogott a szeme – meséli Zsuzsa. – Együtt örültünk a gyermekeim sikerének, hiszen az egyik fiam csapatelső, míg a másik fiam csapata második helyen végzett.”
Másnap Orsiék egy kilátóról megnézték a várost. Este pedig megnézték együtt a táncvideókat és átbeszélték meg az élményeket. „Remélem, hogy nyáron ismét találkozunk majd, hiszen meghívtuk őket a Gála Társastáncklub és Egyesület nyári táborába, ahol Orsi együtt tanulhat a már megismert táncosokkal újabb elemeket. Én, mint kívánságteljesítő, nagyon jól éreztem magam. Bízom benne, hogy még többször segíthetek majd élmény nyújtani az embereknek, gyerekeknek. Nem csak a teljesítés fontos, az is nagyon jó volt, hogy új embereket ismerhettünk meg.”
