1. „A” jó hír
Az év legfontosabb híre egyértelműen az, hogy májusban a parlament viharos előzményeket és hosszas vitákat követően az új büntetőtörvénykönyvben önálló tényállássá tette a kapcsolati erőszakot. A jogszabályi szakasz nehezen született meg, és jelenleg is sok bírálat éri, de mindenképpen előrelépés, hogy a kérdés civilek munkájának köszönhetően bekerült a közbeszédbe és a tényállás a jogszabályba.
2. A vak komondor esete
Az év botránya kétségkívül Balogh József országgyűlési képviselő esete az elhíresült vak komondorral. Balogh bántalmazta feleségét, és hogy fedezze magát, először a kutyát okolta a nyomokért, majd a történtek után nem mondott le mandátumáról, és bár a Fidesz képviselőcsoportjának már nem tagja, a pártból nem zárták ki, csak megszűnt a tagsága.
3. Mi történik Pécsett?!
Az elmúlt évek egyik legnagyobb médiafigyelmet kapott gyilkossági ügye a pécsi piszchológusnőé volt, akit megerőszakoltak, és meggyilkoltak a város egy félreeső részén. Az óriási közfelháborodás kísérte per ítélethirdetése előtti éjjelen (szintén áprilisban) megtámadták a város polgármesterének lányát, amikor egy buliból hazafelé igyekezett. A támadót a térfigyelő kamerák által rögzített felvételek segítségével azonosították, ma már ő is rács mögött van. A városban azonban hosszú időre megváltozott valami, a nők biztonságérzete még sokáig nem lesz a régi. Sokan úgy gondolták, ideje a tiltakozáson túl is tenniük valamit: a „Férfiak a Nőkért” kampányban pécsi futballisták álltak ki azért, hogy megtörjék a nőket érő erőszakot övező csendet és elhallgatást. Üzenetük egyszerű és fontos: Az igazi férfi nem bánt nőt; Az igazi férfi nem erőszakos; Az igazi férfi nem vásárol prostituáltat – üzenik.
4. Sírt a telefon
A családon belüli erőszakról mesélt a budapesti Nyugati téren álló beszélő telefonfülke néhány napig májusban. A NaNe (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület segélyvonalára beérkezett hívásokat színművészek és közéleti személyiségek közreműködésével rekonstruálták. Bárki belehallgathatott abba, milyen hívásokat kapnak az egyesület munkatársai.
5. Nőtöbbségű frakció a Parlamentben
Szeptemberben az LMP parlamenti frakciójának újraalakulásával létrejött a magyar parlamentarizmus történetének első női többségű képviselőcsoportja. Az LMP frakció hét tagja közül négyen nők. A magyar országgyűlésben a nők aránya még mindig csak 9 százalék, így az LMP-frakció igazi szenzáció.
6. Az erőszak örök?
Októberben mutatta be az Magyar Televízió Skrabski Fruzsina tabudöntő dokumentumfilmjét, melyben a második világháború végén hazánkat megszálló szovjet katonák nők elleni brutalitásának évtizedes tabukérdéseit feszegeti. Az áldozatok számát nem tudják pontosan megbecsülni, ötven- és kétszázezer között lehet.
 |
| Forrás: vportre.hu |
7. Magyarország hátul kullog a nemzetközi mezőnyben
A jelenség külföldön is feltűnt. Idén tavasszal – még a nagy figyelmet kapott erőszakos bűncselekmények előtt – az ENSZ nők elleni diszkriminációval foglalkozó bizottsága (CEDAW) több mint 60 pontban fogalmazott meg ajánlást Magyarország részére, bírálva a család fogalmának túl szűk értelmezését. A Világgazdasági Fórum október végi kutatási jelentése szerint sem valami fényes a nők helyzete itthon. Az Európai Unió országai közül Magyarország a legrosszabb helyezést érte el. Az inkább érdekes, mint pontos kutatás eredményei azt mutatják, hogy egy-egy országban mennyiben élveznek egyenlőséget a nők és a férfiak, mennyire szabadok, mekkora befolyással bírnak az adott állam politikai vagy gazdasági életére. Magyarország elsősorban az országgyűlés és a kormányban uralkodó nemi arányok miatt kapott rossz pontszámokat, kisebb részben pedig azért, mert a gazdasági élet vezető pozícióiban kevés nőt találtak.
8. Nőkongresszus
Fontos mérföldkő, hogy idén novemberben megtartották Budapesten az első Nőkongresszust, ahol helyet, szerepet és bemutatkozási lehetőséget kaptak a magyar nőszervezetek.
9. A kormány vigyáz a termékenységünkre
A jogalkotás dübörgött. Decemberben a honatyák azt is megszavazták, hogy a magyar nők – nyilvánvalóan alkotmányellenes módon – tavasztól csak bizonyos feltételekkel jelentkezhetnek művi meddővé tételre. A mesebeli farkashoz hasonlóan, aki a kismalac házába kívánkozott, idén csendben eggyel beljebb léptek a magánszféránkba.
10. Munkaügyek
2013. január 1-jétől változott a munkajog is. A várandósság ténye ettől az évtől már csak akkor véd a munkahely elvesztésétől, ha a kismama bejelentette terhességét a kirúgása előtt. A jogszabály kapcsán sokan sérelmezik, hogy a felmondási védelem megszűnt a kisgyerekes anyák számára, ha a gyermekük hároméves kora előtt visszatérnek korábbi munkahelyükre. A Munkahelyvédelmi Akcióterv időleges járulékkedvezményeit 348 ezer női munkavállaló után vették igénybe a munkáltatók, közülük több mint 30 ezer gyesről, gyedről visszatérő anyuka volt. A kormány szerint ráadásul húsz éve nem volt olyan magas a nők foglalkoztatottsága, mint idén: a nők 52 százaléka végzett fizetett munkát.
Tennivaló maradt tehát bőven 2014-re, a gyed extra és a „hölgyparkolóhoz” hasonló kezdeményezésből igencsak kevés van ahhoz, hogy Magyarországon jobb legyen nőnek lenni.
Nézd meg, mi történt mindeközben a nagyvilágban!
