2014. Január 31.

Emberek Ukrajnában – képes legyőzni a szeretet a gyűlöletet?

November óta tüntetnek Ukrajnában, a demonstrációk a héten már zavargásokba és összecsapásokba torkollottak. Kárpátalján élő magyarokat kérdeztünk, mennyire érzik magukat biztonságban, és mire számítanak a jövőre nézve.

DÁ., KZ.

Hiába élünk békében, ha a szomszédunkban emberek halnak meg az utcán. Az erőszak a képernyőn nézve is nyomasztó, hát még, ha az ember abban az országban él, ahol zajlanak az események. Hiába van akár több száz kilométerre, a biztonságérzet ilyenkor eltűnik.

Egymással szemben

Éles a helyzet Ukrajnában, szinte percről percre változnak az események. Az országban tavaly novemberben kezdődött az elégedetlenségi mozgalom, az után, hogy Viktor Janukovics elnök az utolsó pillanatban lemondta az Európai Unióval kötendő társulási szerződés aláírását, sokak szerint Moszkva felé kormányozza a volt szovjet köztársaságot. A tüntetők Janukovics távozását, előre hozott választásokat és alkotmánymódosítást követelnek. A válság egyre mélyül, az elégedetlenségi mozgalom vidékre is átterjedt.

A rendőrség és a tüntetők közötti, mind inkább élesedő összecsapásokban eddig öten vesztették életüket, felvételek kerültek elő, melyeken a tüntetőket kínozzák, egy rendőrt pedig tisztázatlan körülmények között lőttek le.
Péntek hajnalban került elő az ellenzék egy hete nyomtalanul eltűnt egyik vezetője, Dmitrij Bulatov, akit elmondása szerint elrablói súlyosan bántalmazták, megkínoztá. Elmondta, hogy egy héttel ezelőtt rabolták el a főváros Troescsina negyedében. Mindvégig egy vaksötét helyiségben tartották fogva, majd kivitték egy erdőbe, ahol kidobták egy gépkocsiból.

Az ukrán parlament már ezt megelőzően elfogadta azt az amnesztiatörvényt, amelynek értelmében a fogva tartott tüntetőket elengedik, ha tizenöt napon belül elhagyják az általuk megszállt középületeket. Az ellenzék ebbe az alkuba nem ment bele, és kint maradt az utcákon.

John Kerry amerikai külügyminiszter szombaton találkozik Vitalij Klicsko volt profi ökölvívó világbajnokkal, Arszenyij Jacenyukkal, Julija Timosenko bebörtönzött ellenzéki politikus pártjának frakcióvezetőjével és Ruszlanával, a 2004-es eurovíziós dalfesztivál győztesével, aki az elmúlt hetekben dalaival bátorította a kijevi tüntetőket. A külügyminiszter szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajna európai integrációját, és arra szólított fel, hogy békés eszközökkel oltalmazzák a demokráciát. Oroszország azonban több alkalommal is hangoztatta, hogy elfogadhatatlan mindenféle beavatkozás Ukrajna belügyeibe.

„Félünk”

Bár az összecsapások Kijevben zajlanak, Kárpátalján, az ott élő magyarok közt is érződik a hatásuk. Palkó Katalin tiszasalamoni tanár például azt mondja a Nők Lapja Cafénak, hogy Ungváron megszüntették a területi tanácsot, és az addigi képviselők egy részét menesztették. „Sokak szerint teljesen törvénytelen módon, önkényesen elküldték a képviselőket, tizenötöt megtartottak, és további tizenöt embert a tüntetőkből verbuváltak, így alakult meg a Néptanács. Mi, magyarok kivárásra játszunk. Kisebbség lévén sok beleszólásunk nincsen a nagypolitikába. Félünk attól, hogy a nacionalista ellenzék kerül hatalomra. Azokat a híreket nem tudjuk, de nem is merjük elhinni, hogy az ország szétszakadhat” – mondja.

Oroszországban ugyanis már készülnek forgatókönyvek arra, hogy Ukrajna esetleg felbomlik. Ha Viktor Janukovics ukrán elnök nem tudna felülkerekedni ellenfelein, és a jelenlegi békétlenség rezsimváltást eredményezne Kijevben, akkor a legnépszerűbb opció Moszkvában Ukrajna felosztása lenne. E forgatókönyv szerint az ország keleti és déli részét, ahol a lakosság többsége orosz ajkú, Moszkva kaparintaná meg, a nyugatabbra fekvő területeket pedig „átengednék” az EU-nak és az Egyesült Államoknak.

Balogh Lívia az Ungvár melletti Csapon él. „A hétköznapjainkat nem befolyásolják a kijevi események, bár a tüntetések egyre közelebb jönnek. Ungváron most már naponta kétezres tömeg gyűlik össze, és barikádokat építenek. Szóltak hírek arról, hogy esetleg szükségállapotot hirdetnének, nem lesz internet, meg telefon sem. A helyzet nagyon is komoly: mindannyian aggódunk, nem érezzük biztonságban magunkat. Lehet, hogy naiv vagyok, de még bízom abban, hogy a tárgyalóasztaloknál sikerül békés megoldást találni.”

A Beregszászban élő Jakab Annamária azt mondja, Ukrajnában most minden a tüntetésekről és a lehetséges forgatókönyvekről szól. „Ki milyen oldalon áll, mi lesz a kisebbségekkel, csak erről beszélnek itt. Például, lassan itt a farsang, de a helyi magyarok inkább nem tartanak bálokat, mert nem akarjuk, hogy az ukránok azt gondolják, amíg ők harcolnak, a magyarok mulatnak. Ha Ukrajna szétszakadna, a magyaroknak az is rossz lenne, de a szélsőjobb térnyerése is” – mondja Jakab Annamária, aki szerint bármikor kihirdethetik a szükségállapotot.

Sosem lesz vége?!

A Vedomosztyi című befolyásos orosz üzleti-politikai napilap szerint Oroszországnak nem érné meg mélyebben beleavatkoznia a helyzetbe, konfliktusba kerülnie az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval Ukrajna miatt. A Jamestown Foundation viszont úgy látja, hogy a jelenlegi ukrajnai krízis potenciálisan a legsúlyosabb kelet-nyugati szembenállássá fajulhat a hidegháború vége, a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta.

Amíg az érdekek a nagypolitikában és az átlagemberek az utcán egymásnak feszülnek, addig vannak, akik újra és újra a békés rendezésre szólítanak fel, akik puszta létükkel, viselkedésükkel vagy csak egy-egy emberi gesztusukkal azt mutatják: az erőszak őrület, értelmetlen, nem vezet máshová, csak szenvedéshez. Emberi értéket mutatnak fel, és szembeállítják azzal a mérhetetlen abszurditással, amit az jelent, hogy egyik ember a másik elnyomására igyekszik, életére tör.

Nézzétek meg a képsorozatot, ami azt bizonyítja, az emberség a legszörnyűbb körülmények között sem vész ki a világból.