Az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a NATO Észak-atlanti Tanácsa is újra összeült az ukrajnai helyzet miatt. Utóbbit Lengyelország kérésére hívták össze, a NATO közleményében azt írta: “az Ukrajnában és környékén zajló fejlemények fenyegetést jelenthetnek a szomszédos szövetséges országokra, közvetlen és komoly következményekkel lehetnek az euroatlanti térség stabilitására és biztonságára.”
Az ENSZ-ülésén Csurkin orosz nagykövet pedig azt a kijelentést tette: Viktor Janukovics elmenekült ukrán elnök kérte arra orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában. Csurkin ott fel is olvasta Janukovics nyilatkozatát, miszerint a politikus országának “törvényesen megválasztott képviselőjeként” úgy véli, hogy “Ukrajna a polgárháború szélére sodródott”. Janukovics a nyilatkozat szerint “a törvényesség, a béke, a rend, a stabilitás és az ukrán nép megvédése érdekében” kérte Putyintól a beavatkozást. Az amerikai nagykövet, valamint a brit és a francia ENSZ-misszió vezetője is elutasította Csurkinnak az orosz beavatkozás “legitimitása” mellett felsorakoztatott érveit. Ukrajna ENSZ-képviseletének hétfői közlése szerint Oroszország február 24-e óta mintegy 16 ezer katonát vezényelt a Krím félszigetre.
Kompon jöttek a fegyveresek?
Közben folyamatosan érkeztek hírek arról, hogy Krímbe orosz fegyveresek érkeztek: hétfő este az ukrán határőrség szóvivője mondta, hogy előbb két mikrobusszal hét, automata fegyverekkel és pisztolyokkal felfegyverzett személy érkezett kompon, akiket a határőrök nem tudtak megállítani. Később egy másik komppal már három teherautónyi fegyveres jutott be a Krím félszigetre. Ők elfoglalták a határőrséget. A Reuters jelentésében orosz katonákról írt, míg kijevi források fegyveresekről tettek említést, mellőzve a nemzetiségüket. Az ukrán külügyminisztérium szerint egyre több orosz haditechnikai eszköz látható az orosz–ukrán határon, Oroszország területén.
Az események hatására az Egyesült Államok is lépett: a Pentagon azt közölte hétfő éjjel, hogy az ukrajnai beavatkozás miatt haladéktalanul leállítja a katonai együttműködést Oroszországgal. Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint az intézkedés minden hadgyakorlatra, kétoldalú tárgyalásra, kikötőlátogatásra és tervezési konferenciára kiterjed. Egyebek között elmarad egy, májusra tervezett közös haditengerészeti hadgyakorlat.
Egy friss ukrán közvélemény-kutatás szerint az ukránok nagy többsége szerint hazájuknak azonnal be kell nyújtania csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.
Moszkva feltételeket szab
Moszkva abban az esetben hajlandó megvitatni a nyugati országokkal az ukrajnai helyzetet és a válság rendezésének lehetőségeit, ha végrehajtják a február 21-ei kijevi megállapodást, amely magában foglalja az alkotmányos reform végrehajtását és az egységkormány megalakítását – állította egy orosz külügyis ember, hozzátéve, hogy a tárgyalási folyamatban részt kell vennie minden ukrán politikai erőnek.
Putyin egyébként azt mondta: Janukovics él, és jól van, sőt tovább fog élni, mint a halálhírét terjesztők, de politikai jövője már nincs. Putyin kilátásba helyezte, hogy amennyiben az előző hetekben tapasztalt terror folytatódik, akkor az előrehozott elnökválasztás eredményét sem fogják legitimnek tekinteni.
Eközben Ukrajna parlamentjének, illetve a Krími Autonóm Köztársaság törvényhozásának néhány képviselője találkozott, és előzetesen megállapodtak abban, hogy közös parlamenti csoportot hoznak létre a krími alkotmány módosításának kidolgozására a terület autonómiájának bővítése céljából.
Az ukrán belügyminisztérium keddtől lehetőséget teremt az engedély nélkül tartott lőfegyverek, lőszerek és robbanóeszközök önkéntes leadására. Amennyiben az állampolgárok önként fordulnak a rendőrséghez, hogy ott leadják ezeket, mentesülnek a büntetőjogi következményektől.
Aggódnak a visegrádiak
A visegrádi országok – Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország – kormányfői aggodalmukat fejezték ki Ukrajna területi épségének megsértése miatt – áll abban a nyilatkozatban, amelyet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden juttatott el az MTI-hez.
A visegrádi négyek miniszterelnökei elítélték és “súlyos eszkalációnak” nevezték, hogy az orosz parlament – az ukrán kormány akaratával szemben – felhatalmazást adott az orosz fegyveres erők bevetésére Ukrajna területén. Úgy értékelték, hogy mindez fenyegeti Ukrajna területi integritását és szuverenitását, és felszólítottak a kialakult feszültség párbeszéd útján történő enyhítésére, összhangban az 1994-es budapesti memorandumban foglaltakkal.
A cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar miniszterelnök úgy vélte, hogy Oroszország jelenlegi katonai akciói nemcsak a nemzetközi jogot sértik, de veszélyes új helyzetet teremtenek Európában. Utaltak arra, hogy a 21. század Európájában egy olyan katonai intervenció megdöbbent szemtanúi, amely az 1956-os magyarországi, az 1968-as csehszlovákiai és az 1981-es lengyelországi események tapasztalatait idézi fel.
Az Európai Unió külügyminiszterei keddig adtak határidőt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy vonja vissza csapatait, ellenkező esetben az EU következményekkel járó intézkedéseket fog hozni, például felfüggeszti a vízumügyi, illetve a kapcsolatok általános újraszabályozását célzó tárgyalásokat Moszkvával, valamint “fontolóra vesz további célzott intézkedéseket”. Mindenesetre Putyin kedden visszarendelte hadgyakorlatozó katonáit Oroszország nyugati határáról, miközben az amerikai külügyminiszter Kijevbe utazott, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az új ukrán vezetést.
