Gyermekvédelem
Többek között az olyan súlyos gyermekbántalmazás és súlyos elhanyagoltság miatt is változik a gyermekvédelmi törvény, mint a szigetszentmiklósi eset. Mostantól a bejelentő adatait zártan kezelik, így senkinek nem kell tartania az érintettek bosszújától. Az új szabályozás emellett védi a védőnőt, a pedagógust és a gyermekorvost is, a jövőben az ő kilétüket sem fedik fel, ha bántalmazás gyanúja miatt bejelentést tesznek.
Mindezt azzal indokolják, hogy a gyermekbántalmazás, a súlyos elhanyagolás eseteivel többnyire a hozzátartozók, szomszédok vagy közelben lakók szembesülnek leghamarabb, így a zárt adatkezelés a bejelentők védelmét szolgálja azért, hogy a közeli ismeretség ne akadályozhassa a bejelentést. A jövőben a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb súlyos veszélyeztetés gyanújakor a gyámhatóság külön kérelem hiányában is zártan kezeli a gyermek, a tanú és az eljárást kezdeményező szerv vagy személy adatait. Őszintén reméljük, hogy ez a változtatás eléri a célját.
Élettársi kapcsolat
Az élettársi kapcsolat az utolsó pillanatban, módosítókkal kikerült a családjogból. Az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha a felek legalább egy évig együtt éltek, és közös gyermek is született (hosszas egyeztetés után alakult ki ez a kompromisszum). Ez lesz a feltétele például annak, hogy a kapcsolat megszűnésekor valaki úgynevezett tartást, vagyis havi összeget követeljen korábbi élettársától. Ezen túl nem változik a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályrendszer.
Örökösödés
A családjogi terület másik nagy változása a végrendelkezést érinti. Az új törvény szerint ha az egyenes ági leszármazottakra semmit sem hagyna az örökhagyó, őket már csak a vagyon egyharmada illeti majd meg a korábbi 50 százalékkal szemben. Ez az elv elsősorban az örökhagyónak biztosít jogokat, de az alaptörvény az öröklőt is védi: őt ugyanis csak kitagadással, és az ehhez szükséges részletes bizonyítással lehetne megfosztani részesedésétől.
E mögött elvileg az az elv áll, hogy a végintézkedéshez és az örökléshez is joga van mindenkinek, ezért szigorú feltételekkel lehet csak megfosztani valakit teljesen az örökségétől. Kedvezőbb helyzetbe hozzák az új szabályok az idős szülőket is. Jelenleg ha egy gyermektelen házaspár egyik tagja meghal, a vagyont teljes egészében a túlélő házastárs örökli. Az új Ptk. ezen úgy változtat, hogy az özvegy a lakás és berendezése mellett megkapja a hagyaték egyéb vagyontárgyainak felét, a másik fele pedig az elhunyt házastárs szüleit illeti meg. Ha már csak az egyik szülő él, az örökség elhunyt szülőre jutó negyedét az özvegy házastárs és a még élő szülő között osztják el.
Cégélet
Az új Ptk. miatt a legnagyobb ijedtség a gazdasági életben alakult ki: pánikba estek a nagy cégek vezetői amiatt, hogy március 15-e után személy szerint ők is felelősek lesznek azokért a károkért, amiket vezetőként döntéseikkel okoznak. Ez valóban szigorúbb az eddigi szabályoknál, korábban ugyanis a felelősséget elsősorban a cégeknek kellett viselniük.
Mostantól, ha valaki kárt szenved egy cég miatt, szabadon választhat, hogy a cég vagy annak vezetője ellen indít-e pert. Erre utóbbinak akár a vagyona is rámehet. A cégvezetők most nyilván attól tartanak, hogy mindenki, akinek baja lesz a céggel, eleve őket fogja perelni. Több szakértő viszont azt hangsúlyozza: tévednek azok, akik ekkora változást olvasnak ki az új jogszabályból, és ha egy cég vezetője ezután is betartja azt az óvatosságot, amit a törvény eddig is előírt neki, akkor nem lehet baja ebből.
Sérelemdíj
Megszűnik a nem vagyoni kártérítés, helyébe lép a “sérelemdíj”, ami bármilyen kárhoz kapcsolható. Úgy tűnik, hogy a jogi procedúra lesz ezzel egyszerűbb, bár egyelőre nem tudjuk, hogy a gyakorlatban hogyan kell ezt elképzelni. A legfőbb újítás az, hogy elegendő a jogsértés tényét bizonyítani, nem kell a hátrányt pontosan körülírni. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédeknek nem kell pontról pontra bebizonyítaniuk, hogy hátrány érte azt, akit személyiségi jogában megsértettek.
Innentől viszont hatalmas feladatot kapnak a bíróságok: nekik kell ugyanis kiszűrniük, hogy valóban fontos, vagy csip-csup ügyekről van-e szó. Valószínű, hogy különösen sok esetre kell számítani az egészségügyben, legalábbis ezt mondják a jogászok. Főleg az elején, akit kisebb sérelmek értek (például modortalanul szóltak hozzá az esztékában, vagy az időpontja ellenére is megváratták), azok is sérelemdíjat fognak kérni, és majd a bírói gyakorlat fogja megmutatni, hol húzzák meg a sérelem határát hosszú távon.
Védik a közszereplőket
Változott a személyiségi jogok védelme, különös tekintettel a közszereplőkre, amely új fogalomként került be a kódexbe. A fő szabály, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságára. Rendezni akarják a gyűlöletbeszéd kérdését is: mostantól ha egy etnikai vagy vallási közösséget sérelem ér, annak tagjai egyesével is kérhetnek jóvátételt. A várhatóan nagyszámú kereset miatt azonban csak harminc napon belül lehet pert indítani.
