A tanárok jelentős részét hideg zuhanyként érte a kormány tankönyvlistája. Nemcsak annak módja és tartalma, de a határidő is sokkolta a pedagógusokat. Nézzük pontról pontra, min akadtak ki ennyire.
1. Nincs választás
Múlt héten jelent meg az a lista, amely alapján az állami iskolák választhatnak majd, miből szeretnének oktatni jövőre. A választást azonban érdemes idézőjelbe tenni, a pedagógusok szerint ugyanis szó sincs erről. A listán évfolyamokra és tantárgyakra bontva találhatók meg a könyvek, számos esetben viszont csupán egy javaslat szerepel a felsorolásban. A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint ahol van választás, ott is csak az állami tulajdonban lévő két könyvkiadó kiadványai között dönthetnek. A gyerekek sokfélék, a családi hátterük és az iskolarendszer is sokszínű, ezért Arató László – és sokak – szerint két könyv nem fedi le a palettát.
2. Nincs felkészülés
A listára felkerült egy, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó által kiadott, amúgy szakmailag nagyon jónak tartott, friss irodalomkönyv. Ez jó példa arra, hogy akár jó is lehetne a változás, viszont ez a könyv merőben más struktúrára épül, mint a korábbiak, tehát a magyartanár szerint komoly módszertani felkészítés kellene, hogy megelőzze ennek a bevezetését – ami elmaradt. Ráadásul ebből a könyvből fognak a szakközépiskolákban is oktatni, amire Arató László szerint a diákok nincsenek felkészülve. Úgy tűnik viszont, hogy nem kerül egy olyan gimnáziumi könyv a listára (a Mohácsi-féle), amit az ország kétharmadában használnak már évek óta.
3. Nincs magánkiadó
Az iskolák államosítása után a háromezer-hétszáz általános iskola, szakiskola, gimnázium és szakközépiskola közül háromezer került központi irányítás alá. Az iskolák 81 százaléka tehát szinte csak az állami kiadótól fog rendelni: a tanárok csak a központilag javasolt könyvekből oktathatnak. Az összesen 281 ezer alapítványi és egyházi iskolába járó diák továbbra is szemezgethet majd a magánkiadók kínálatából.
4. Nincs idő
A kormány csak a választások után jött ki a tankönyvlistával, viszont a rendeléseket április 30-ig kell leadni. Több iskolától már ezen a héten, a tavaszi szünet előtt kérték a tankerületek a rendelési listát, vagyis több helyen egy hetük volt csupán a pedagógusoknak, hogy átbeszéljék, leadják azt. Ez még úgy is kevés, ha választásuk csak névleg volt, ugyanis a tanároknak több kört kell ezzel befutniuk: egyrészt a rendeléseket a Klebelsberg Központ tankerületi vezetői ellenőrzik, így hozzájuk is el kell küldeni, de a szülőkkel egy beleegyező nyilatkozatot is alá kell íratni, hogy hozzájárulnak ahhoz: a gyerekük a jövőben ebből vagy abból a könyvből tanuljon.
5. Nincs kész
A listán szerepelnek az úgynevezett kísérleti tankönyvek is. Ezeket az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) állítja össze. Nem tudni, mely intézményeket jelöli meg a minisztérium, de azok ezekből a könyvekből oktatnak majd szeptembertől, ahogyan a nevük is szól, kísérleti jelleggel. Ezek lesznek a jövő tankönyvei, ha beválnak. Ennél nagyobb bibi viszont, hogy mindezt úgy kell majd megrendelni, hogy még készen sincsenek. Egy-két oldal szivárgott csak ki belőlük, de az máris óriási felháborodást keltett, ugyanis olyan mondatok találhatóak bennük, mint: “a szatírok, akik éjjel az erdőben szaladgálnak, és nőkre fáj a foguk” vagy “a Hold, amivel 28 naponta az történik, mint a lányokkal”. Az OFI honlapjáról azóta eltűntek ezek a furcsaságok.
A könyv persze csak a legkézzelfoghatóbb része annak, milyen tudást ad át tanár a diákjának, az olvasottak értelmezése továbbra is a pedagógusra van bízva, a könyv csupán segédeszköz ehhez – ugyanakkor nem szerencsés, ha a szóban elmondottak jelentősen eltérnek az írott szöveg szellemétől.
