Jóval óvatosabbak lettünk: tavaly több mint 40 000 lakáshitelt engedélyeztek Magyarországon, összesen 157 milliárd forint értékben, ami 2012-höz képest a hitelek számában 25, összegében pedig 24 százalékos csökkenést jelent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az engedélyezett hitelek száma és összege csökkent, ezen belül az államilag támogatottak aránya viszont jelentősen nőtt: számuk 20, összegük 26 százalékkal volt magasabb 2013-ban az előző évihez képest.
Ez a növekedés annak köszönhető, hogy újra bevezették a támogatott forinthitelt: ebben a formában jobban bízunk, mint a valutaalapú “lehetőségekben”.
Mint kiderült, 2013. december 31-én a lakáshitelek állománya 3318 milliárd forint volt, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 11 százaléka. Ennek 53 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. A teljes hitelállomány összege először 2011-ben csökkent, és azóta is; 2011-ről 2012-re 17, 2012-ről 2013-ra 5 százalékkal.
A hitelek 64 százalékát bankok nyújtották, 29 százalékát jelzáloghitel-intézetek, több mint 4 százalékát lakástakarék-pénztárak, 3 százalékot pedig a takarék- és hitelszövetkezetek. A fennálló szerződések nagy többségének hitelminősítése problémamentes, csak 9 százalékuk besorolása átlag alatti, kétes vagy rossz – áll a KSH kiadványában.
És hogy miért vesszük fel azt a bizonyost? Míg 2012-ben a lakáshitelek egyik fő célja az volt, hogy a devizahitelt forinthitelre váltsuk (12 000 folyósítás történt 72 milliárd forint értékben), addig 2013-ra e hitelcél számban (2 ezer) és összegben (2 milliárd) is jelentősen visszaszorult. Tavaly inkább használt lakást vettünk, és ezért kértük a kölcsönt: sokkal gyakrabban döntöttek így az emberek, mint új lakás megvétele mellett.
Átlagosan 13 és fél évre adósodunk el, ami kis csökkenést jelent 2012-höz képest.
