Ava Gardner szerelmei

Ma már kizárt, hogy pusztán egy fotótól hanyatt dobja magát egy nagy hatalmú filmcézár, és szerződést kínál, próbafelvétel, szemrevételezés nélkül. Márpedig ez történt Lavinia Ava Gardnerrel, egy skót–ír származású baptista anya és a katolikus ír–amerikai, valamint tuszkaróra indián felmenőkkel is büszkélkedő apa hetedik, legkisebb gyerekével. Ava 1922 karácsonyán született, az észak-karolinai Smithfieldben. Dohányfarmon nőtt fel, jószerivel mezítláb, pocsék tájszólással beszélt, iskoláit sem fejezte be. Hiányos műveltsége miatt gyakran került kellemetlen helyzetekbe. Amikor például Tolkiennel, A Gyűrűk ura tudós szerzőjével találkozott már híres filmsztárként, mindketten kínos perceket éltek át: egyikük sem tudta, miről híres a másik.

Hamupipőkéből femme fatale

Valami mégis lehetett azon a fotón, amelyet az MGM egyik nagyfőnöke látott meg, egy New York-i műterem kirakatában. Ava fényképész sógora is jónak találta, ezért rakta ki közszemlére. Akkor készült, amikor felesége húga látogatóban járt náluk. A sors kereke nagyot fordult. Ava még fel sem fogta, mi történik vele, és 18 évesen simán besétált a világhírű produkciós cég “ásító oroszlánjának” barlangjába. Tapasztalatlan volt, naiv, tele felfokozott várakozással, ám hamarosan rájött, hogy a film álomvilága egészen más, mint amilyennek elképzelte.

Diadalmenetről szó sem volt, a filmszakma dörzsölt bennfentesei ugyanis nem tudtak mit kezdeni vele. Nem a külseje okozott gondot, az nagyon is rendben volt. Smaragdzöld csodaszempár, tökéletesen ívelt szemöldök, dús száj, sokat ígérő érzéki kisugárzás, az alakja pedig, akár egy istennőé. Ava valóságos gyémánt, de sokat kell még rajta csiszolgatni. Színjátszó- és beszédtechnikai órákra járatták, hogy tompítsák erős, déli akcentusát, és egyelőre csak statisztaként foglalkoztatták. Emiatt alaposan megcsappant az amúgy is gyenge lábakon álló önbizalma. Egyedül Mayer stúdiófőnök hitt benne, de hiába hajtogatta, hogy “Ava ugyan nem tud beszélni, nem tud játszani, mégis rendkívüli”, nem hittek neki. Kikölcsönözték az Universal Studiónak, ahol Burt Lancaster partnereként a Gyilkosok című Hemingway-adaptációban kiugró sikert aratott mindjárt az első filmjében. Megszületett a mozi új “végzet asszonya”, és rajta is ragadt a szerepkör. A Fiesta és A Kilimandzsáró hava című világsikerű szintén Hemingway-filmekben is ilyen típusú hősnőt alakított, majd Clark Gable partnereként a Mogambóban is, ezért pedig Oscar-díjra jelölték. Ava tényleg rendkívüli volt.

Harmadik, utolsó házassága Frank Sinatrával egyszerre volt menny és pokol (balra), a Hollywoodnak hátat fordító díva Spanyolországban Hemingway-jel együtt hódolt közös szenvedélyüknek, a bikaviadaloknak (jobbra)

Viharos villámházasságok

Az első férfi, akibe vesztére belebotlott 19 évesen, a mély növésű, kibírhatatlanul pimasz Mickey Rooney volt: sokáig ostromolta térden állva, mire hozzáment, és a férfi már az első héten megcsalta. Rooney óriási népszerűségnek örvendett – különösen a nők körében –, Ava akkor még senki volt és iszonyúan féltékeny. A szűzies vidéki lányban férje ébresztette fel a “test ördögét”, ő ismertette meg a szex élvezetével.

“Ő volt az első és legkisebb férjem – írta róla önéletrajzi kötetében –, és a legnagyobb tévedésem.” Komiszságáért gyűlölte, de még akkor is őrülten szerette, amikor egy év után faképnél hagyta. Második férje, Artie Shaw a szvingkorszak neves zenekarvezetője, a kor egyik legnagyobb dzsesszklarinétosa volt, egy rém undok pasas, aki módszeresen gúnyolta tudatlanságáért, megalázta, rászoktatta az ivásra, kis híján tönkretette biztatóan alakuló karrierjét. Frigyük egy évet sem ért meg. Következett Frank Sinatra, élete legnagyobb szerelme és leghosszabb – sűrű megszakításokkal hét évig tartó – házassága. Botrányosan induló románcuk hatalmas vihart kavart, az ötvenes évek Amerikájának szigorú erkölcsös hangulatában. Nem elég, hogy Ava most rúgta ki második férjét, a háromgyerekes Sinatra is miatta válik a feleségétől – ezzel voltak tele a pletykalapok. Meg kettőjük nagy szerelmével, noha az minden volt, csak nem tündérmese. Már az esküvőn érezni lehetett a készülődő vihart. Ava felrúgva a hagyományokat, nem fehérben, hanem mályvaszínű ruhában mondta ki a boldogító igent. Káprázatosan szép volt, mindenki őt bámulta, Sinatra mintha ott sem lett volna. Frankie Boynak rosszulesett a mellőzés, annál is inkább, mert szakmailag is rosszul állt akkor a szénája. Filmszerepeit lemondták, lemezei nem fogytak, Ava pedig tündökölt, mint a nap.

Első férje, Mickey Rooney már egy hét után megcsalta (balra), második házassága, Artie Shaw dzsesszklarinétossal egy évig sem tartott, kis híján ráment a karrierje (jobbra)

Sokak szerint azért tépték-marták egymást, mert olyan egyformák voltak, mint az ikrek: szomjazták a sikert, konokul ragaszkodtak az önállósághoz, egyik sem bízott a másikban, amire minden okuk meg is volt. Hihetetlen hullámzásokkal tarkított házasságukban napirenden voltak a veszekedések. Sinatrát római koncertjén kifütyülték és azt kiabálták: “Hozd ide inkább Avát!” A lapok másról sem cikkeztek, mint a Via Veneto luxushoteljében lezajlott éjszaki részeg veszekedésekről, pofonokról, ablaktörésekről. Ava azonban a rosszban is kitartott mellette, sőt része volt abban, hogy Sinatra megkapja Angelo Maggio őrmester szerepét a Most és mindörökké című háborús filmben. Alakítását Oscarral jutalmazták, karrierje ismét magasba lendült, de útjaik szétváltak. Együtt élni ugyan nem tudtak, de ők voltak egymásnak az örök szerelem, halálukig megmaradt a barátságuk.

Hemingway, flamenco

Harmadik válása után, karrierje csúcsán Gardner hátat fordít Hollywoodnak. Élete egyik legnagyobb sikerét aratta a Mezítlábas grófnőben, akkor tanult meg flamencót táncolni, amiben később is nagy kedvét lelte. Talán emiatt telepedett le Spanyolországban, ahol barátságot kötött régi filmjeinek szerzőjével, Hemingway-jel, és belehabarodott a bikaviadalokba. Emberileg nagyon közel került egymáshoz a két világhíresség, az író és a filmsztár. Ava lezárta viharos múltját, elege lett a “csókos szakmából” – így nevezte a hollywoodi filmgyártást, a nőfaló, szívtelen férfiakból, állítólag leszbikus kapcsolatokkal is próbálkozott, csak ritkán vállalt filmszerepet, de sok örömét nem lelte bennük. Miután meggyűlt a baja a spanyol adóhivatallal, Londonba költözött: kutyáival élt tágas lakásában. 1990-ben hunyt el, tüdőgyulladásban, 67 éves korában. Nem sokkal előtte fejezte be életrajzi regényét, utolsó mondata ez volt: “Fáradt vagyok.”