Elfogadta a városligeti építési szabályzatot hétfői ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Ez azt jelenti, hogy lesz vagy öt új múzeumunk, külön a képzőművészetnek, az építészetnek, a néprajznak, a zenének és a fotográfiának. Emellett ígérik a park teljes rehabilitációját, ami nem kis falat: jelenleg ez Európa legnagyobb múzeumfejlesztési beruházási terve.
Tizennyolcan szavaztak mellette, tizenhárman ellene. Az előterjesztők állítják, a cél az, hogy a meglévő zöldfelületet, a növényállományt és a “parki funkciót” a lehető legkevésbé érintsék az új épületek, főleg lebontott épületek helyére és a már most is aszfaltos részekre építtetnének.
Somfai Ágnes, a Párbeszéd Magyarországért színeiben politizáló független képviselő úgy vélekedett, hogy a beruházás nyomán megszűnik Európa első, tervezett közparkja, szerinte máshol kell megvalósítani a múzeumi negyedet.
“Most »sunnyogva«, szabályozási tervek mögé bújva akarják megváltoztatni azt, amit elődeink 1870-ben megálmodtak” – fogalmazott Molnár Gyula, az MSZP képviselője.
Horváth Csaba szocialista frakcióvezető hazugságnak nevezte, hogy nem csökken a Városliget zöldterülete. Szerinte Budapesten 1300 hektárnyi barnamezős terület áll rendelkezésre ahol mindezt létrehozhatnák.
“Elődeinket sem kövezzük meg azért, hogy például a Vajdahunyad várát felépítették a Ligetben” – fogalmazott válaszolt a kontráknak György István főpolgármester-helyettes.
Baán László, a projekt miniszteri biztosa visszautasította, hogy a terv tönkretenné a Városligetet. Mint mondta, százötven éve folyamatosan telepítenek intézményeket (Állatkert, Széchenyi fürdő, Vajdahunyad vára, Szépművészeti Múzeum, Műjégpálya) ide, ők csak folytatják.
Ez persze még nem jelenti azt, hogy az építkezésnek ne lenne ésszerű határa. Legalábbis így véli például a Levegő Munkacsoport, amely a Városliget megvédésére felszólító videót készített. “Budapest az európai nagyvárosok között az egyik legrosszabb helyen áll az egy lakosra jutó zöldfelület tekintetében. Például épp a Városligettel határos VI. kerületben kevesebb, mint egy négyzetméter zöldterület jut egy lakosra a nemzetközileg ajánlott huszonegy négyzetméter helyett. Ezt az arányt nem szabad tovább rontani, különösen nem százéves fák kivágásával” – érvelt Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
Egy 2013-ban végzett felmérésre hivatkozik, mely szerint a Városligetet látogatók a park fás-ligetes jellege miatt szeretnek itt kikapcsolódni, és nem a rendezvényeket hiányolják, hanem a park megfelelő karbantartását.
A Levegő Munkacsoport arra kér mindenkit, hogy írja alá a petíciót a Városliget megóvásáért.
