A most 43 éves művész, John Dolan élete nagy részében a szegénységgel és a drogfüggőséggel harcolt. Az utcán élt, amikor egy nap egy másik hajléktalan megajándékozta egy staffordshire terrier kiskutyával, akit egy doboz sör áráért cserélt el. A kutyus a George nevet kapta.
Dolan nagyon hamar mély kapcsolatot alakított ki a kutyával, és felismerte, hogy rendbe kell tennie az életét, ha meg akarja tartani. A büntetett előéletű férfi tudta, hogy ha újra börtönbe kerül, elveszíti a kutyáját. Felhagyott hát az addigi életmódjával, és tehetségét kihasználva rajzokat kezdett készíteni az ebről, majd ezeket adta el a járókelőknek, néhány dollárért.
“Csak azért történt, mert lett egy állatom, és ez felelősséggel jár. Bizonyos értelemben olyan volt, mintha a gyerekem lenne, és kötelességemnek éreztem, hogy tető legyen a feje felett és melegen tartsam” – nyilatkozta Dolan a The Guardiannek.
A hajléktalan férfi kiváló rajzai eljutottak egy művészeti galéria igazgatójához, Richard Howard-Griffinhez is, aki tavaly szeptemberben megrendezte Dolan első önálló kiállítását. Hatalmas sikerrel. Azóta már volt egy újabb tárlata. A képei manapság, mindössze három évvel azután, hogy az utcán árulni kezdte azokat, darabonként 5000-6800 dollárért, vagyis nagyjából 1-1,5 millió forintért kelnek el. Ennek következtében az anyagi helyzete is rendeződött. London és Los Angeles között ingázik, a rajzolás mellett jótékonysági szervezeteknél dolgozik, és könyvben is megírta a történetét.
Dolan számára nem kérdés, hogy bármennyire híres és sikeres lett, a legjobb barátja mindig is George marad. “Olyan nekem, mint egy őrangyal. Ha ő nincs, sosem fogtam volna tollat a kezembe.”
