A gazdasági világválság jól lenyomta, és lent is tartotta a kávé árát. Azonban ahogy a világ boldogabbik fele éppen kikászálódófélben van a válságból, úgy a kávé ára is emelkedik. A vészharangokat már 2011-ben megkongatták. Ráadásul abban az évben is pocsék volt a termésátlag. Kolumbiában a 12 millió zsáknyi kávébab helyett csak 9 milliónyi termett. Ekkor szintén a szárazság tett be a termelőknek és a kávéfogyasztóknak, bár a brazil ültetvények még hozták a formájukat, és ki tudták egyenlíteni a fogyatkozást. Nem véletlenül: 27 ezer négyzetkilométeren termelik a kávét, amely közel harmad-magyarországnyi terület. De nemcsak a csökkenő termés hajtja fel az árakat, hanem a növekvő kereslet is. És vajon hol lódult meg ugrásszerűen a kávéfogyasztás? Hát persze hogy Kínában! A hagyományosan a teakultúrájáról nevezetes országban trendi lett a kávé. Mára több mint negyedmilliárd kínai hódol a kávézásnak, a számuk pedig egyre csak gyarapszik.
A kávé az “új bor”
A kávézás kultúrája Magyarországon is robbanás előtt áll. És most nem arra gondolunk, hogy minden reggel feldobunk egy adagnyit a kotyogóson, s csendben malmozva várjuk, hogy felébredjünk. Terjednek a kapszulás kávéfőzők, amelyekben különböző ízű, erősségű és savasságú kávékat próbálhatunk ki. Ez pedig még nyitottabbá tesz a “feketeleves” élvezetére. Magára adó kávézókban, éttermekben megjelennek a baristák is, akik nemcsak szép, mintás habot tudnak rittyenteni a kapucsínónkra, hanem hozzáértő módon segítenek is, hogy ízlésünkhöz igazítsák a megrendelt italunkat. Erberling Judit, egy kávépörkölő-manufaktúra tulajdonosa is egyetért az állítással, hogy a “kávé lesz az új bor” – az arra fogékonyak egyre kifinomultabban kóstolják majd az italt, vadásznak az ízekre, kóstolgatják a különböző termékeket. Hiszen ezen a szinten már nem mindegy, hogy a világ mely részéről származik a kávé – ugyanúgy, ahogy a bornál, vannak úgynevezett dűlőszelektált fajták. Fontos, hogy a tengerszint felett milyen magasan termesztik, és a feldolgozás minősége alapján is különbséget lehet tenni.
– Az olasz kávék jobbára erősen pörköltek, ínségesebb időkben a gyakran szegényebb minőségű alapanyagot erőteljesebben megpörkölték, hogy ezáltal palástolják a gyengébb minőséget. Ott a kávéivók legfeljebb egy eurót adnak egy csészényi italért – mondja a szakértő. – Nyugat- és Észak-Európában, napjaink kávéfellegváraiban már akár két-három eurót is fizethetnek egy adag minőségi kávéért. Ráadásul ott nem is kizárólag presszógépből engedik ki, hanem filteres eljárással készítik. Ezzel az egyszerű, de alaposságot igénylő “áztatással” alapvetően több ízzel és illattal kecsegtet az ital – például akár gyümölcsös, mogyorós, vagy éppen izgalmas citrusos, virágos aromával is.
Robusta vagy arabica?Két fő kávéfajta adja ki a világ össztermését. A 60-70 százalékban termesztett arabica savas érzetben gazdagabb, összetettebb ízvilággal. Érzékenyebb is a környezeti behatásokra, ezért többe kerül, mint a másik típus, a robusta. Ez alacsonyabban terem, kevésbé igényes, de kicsit kesernyés, “gumis” ízekkel is. Általában az olcsóbb kávékban használják fel – de 20-30 százalékban az arabicához is adagolják, mert a presszókávén szép habkoronát (crema) képez. |
Új árrobbanás
Idén márciusban érkeztek az első hírek az újraközelgő kávéárrobbanásról. Tavasszal már 50 százalékkal többet kellett fizetni a kávéért a nagykereskedőknek, mint az év elején. Ez az aszály számlájára írható: a brazil ültetvények harmadát tizedelte meg. Erberling Judit azonban nyugalomra inti a kávé ára miatt pánikolókat, hiszen annak ingadozása a legkevésbé megjósolható a piacon. Kevesen tudják, de a tőzsdéken az olaj után a kávé a legnépszerűbb nyersanyag, amivel előszeretettel kereskednek – így nem lehet rajta csodálkozni, hogy az árat sok minden más is befolyásolja. A szakértő szerint többek között a kávétermelő családok, amelyek nemegyszer kartellbe tömörülnek. Illetve a kávéforgalmazó cégek mögött álló bankoknak is érdeke, hogy felverjék az árakat. Ráadásul a nagy kávéforgalmazó cégek előre megvásárolják fix áron a kávét, így a hirtelen drágulás őket nem, csak a kisebb forgalmazókat
érinti. Ők kis tételben vásárolnak, és nem tudnak sokat raktározni, mert az alapanyag veszít a frissességéből.
– És azt sem szabad elhallgatni, hogy a klímaváltozás is kihat a kávéra – mondja Judit. – A nemesebb fajta, az arabica, magashegységekben terem, 1500 méter felett adják a legízletesebb termést. A határ azonban egyre feljebb vándorol. 15-20 év múlva akár 2000 méter felett is lehet majd – ez pedig nemcsak a kávé mennyiségére, de a minőségére is hatással lesz.
Csodaszer
Míg a kávét sokáig egészségünk egyik fő ellenségének kiáltották ki – mondván, hogy magas vérnyomást és szívritmuszavarokat, valamint szívbetegséget okozhat –, mára az inga a másik irányba lengett ki. A kávét, nagy antioxidáns-tartalma miatt sokan csodaszernek, egyfajta életelixírnek tartják: mára bizonyított lett, hogy megköti az öregedést okozó szabad gyököket. Emeli a szervezet dopaminszintjét, így megemlítik a Parkinson-kór előrehaladtának lassítása kapcsán is. Segíthet lejjebb vinni a vércukorszintet. Jót tesz fáradt izmainknak, serkenti az izomláz elmúlását. És persze élénkebbé tesz, felébreszt, javítja az agyműködést.
Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból:
Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted! |
