Valójában ezt adja Magyarország a világnak

Jónak lenni jó? Mitől és miben jó egy ország, mondjuk Magyarország? Erre kereste a választ két kutató, Simon Anholt és Robert Govers, akik megalkották a “jóország-indexet”. Ezzel próbálják belőni, mennyit is tett egy-egy nemzet a világért. Mennyivel járult hozzá a Föld fejlődéséhez, az emberiség boldogulásához, másként szólva: mennyit tesz a közös jóért.

Nem csak magunkkal kellene törődnünk

A kérdés azért fontos a készítők szerint, mert az emberiség előtt álló legnagyobb problémák mind nemzetköziek, így szerintük egyetlen ország sem tehetné meg, hogy csak saját magával törődik. Vagyis nem azt nézték, ki mennyire gazdag, szép, hatalmas vagy épp modern, esetleg szabad, hanem azt, mennyire humánus, mit tesz a többiek szolgálatára. Vagyis mennyire “jó”.

Az elkészült lista alapjaiban rendezi át az országokról alkotott általános képet. Amerika például –  bár helyzeténél fogva talán a legtöbbet tehetne a világ jobbra fordulásáért – nem került a legjobb húsz közé sem, csak a 21. helyen végzett. Igazán az írek örülhetnek, ők bizonyultak ugyanis a legeslegjobbnak – valamennyi kategória átlagát nézve. 

Az íreknek köszönhetjük a legtöbbet?

Írország mögött az első tízbe jutott Finnország, Svájc, Hollandia, Új-Zéland, Svédország, az Egyesült Királyság, Norvégia, Dánia és Belgium. A fejlett európai országok előkelő helyezése más és más komponenseknek köszönhető, bár a jóléthez és egyenlőséghez való hozzájárulásuk hasonlóan magas (itt például olyasmiket vizsgáltak, hogy mennyire nyitott a kereskedelmük, mennyi tőke áramlik ki az országukból, mennyivel támogatják mások fejlődését vagy éppen mennyi önkéntest küldenek az ENSZ-misszióiba).

Tőlünk nem sokat kapnak a többiek

Magyarország az összesített listán a 61. helyet szerezte meg, közvetlenül Moldova után és Szerbia előtt. A szlovákok bőven előttünk vannak a maguk 42. helyével, míg a románok hozzánk hasonló helyezést tudhatnak magukénak: ők 65.-ek a listán. Az osztályozóból kiderül, hogy a világbékéhez és az egészséghez nem teszünk hozzá túl sokat: egészség és jólét tekintetében Albánia, Azerbajdzsán, de még Kambodzsa is előttünk szerepel, 101.-ként közvetlenül Ruanda előtt kullogunk, kizárólag a gyógyszerexport ügyében állunk jól. Önkéntesség, humanitárius szolgálatok és élelmiszer-adományok terén eléggé leszerepeltünk.

A világbéke, és akikre büszkék vagyunk

A legkevesebbel a békéhez és biztonsághoz járulunk hozzá: békefenntartás terén még csak-csak teszünk vállalásokat, de a nemzetközi konfliktusok kezeléséhez nem igazán járulunk hozzá, ahogy az internetes biztonság terén is látványosan gyengén teljesítünk – ez a 125 ország közül épp a 123. helyre volt elég! A világbéke megteremtésében nem vagyunk épp élenjárók, de itt legalább adunk a látszatra: míg ugyanis adományozás terén nem teljesítünk fényesen, a menekülteket pedig nem látjuk szívesen, addig az ENSZ-egyezményeket szép számmal írjuk alá: vagyis elvben sokkal több mindennel értünk egyet és fogadunk el, mint amennyit a valóságban meg is teszünk a világért. A kutatás viszont visszaigazolta: nemhiába vagyunk büszkék “szürkeállományunkra”: Magyarország valóban kiemelkedő mind a tudomány, mind a technológia, illetve a kultúra területén: hazánk méretéhez képest nekünk van csaknem a legtöbb Nobel-díjasunk, kiugróan sok a szabadalmunk és a nemzetközi publikációnk, ebben a kategóriában a kilencedik helyen végeztünk, míg kulturális életünkben a kreativitást és a sajtó- és a kultúra szabadságát értékelte olyan nagyra a kutatócsapat, hogy ezzel itt a 13. helyet vívtuk ki.