A panaszos megvette a jegyeit: Siófokról Pécsre két átszállással tudott volna eljutni. A székesfehérvári átszállásnál 22 perc állt volna rendelkezésére, de mivel a vonata húsz percet késett, nem érte el a csatlakozást. Márpedig ez nem az ő hibája: a szabályok szerint a következő vonatnak ilyenkor meg kell várnia az átszállókat – ennek érdekében a kalauz is intézkedhet. Utasunk esetében azonban nem tette:
“Szóltam mindjárt a kalauznak, hogy át szeretnék szállni Székesfehérváron, a jegyem is így szól, szóljon oda, hogy várjon meg a sárbogárdi vonat. A kalauz közölte, ő nem tud kapcsolatba lépni az ottani irányítással. De ne izguljak, a székesfehérvári állomás »csatlakozóállomás«, tehát a vonatok bevárják egymást az átszállók miatt. Végül 20.04 perckor, 26 perc késéssel Székesfehérvárra érkeztem, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy a vonat elment három perccel az orrom előtt.”
Az utasnak a helyi MÁV-alkalmazottak megerősítették, hogy a vonatnak automatikusan meg kellett volna várnia a másik szerelvényt, de ha a kalauz “odaszólt” volna, azzal ezt bebiztosíthatta volna. A késés okát firtató kérdésére senki nem tudott válaszolni, és azt tanácsolták neki, forduljon a fővárosi ügyfélszolgálathoz. “A jegypénztáros miért a budapesti ügyfélszolgálathoz küldött először, ha egyszer Pécsi lakos vagyok, a Balatonról jöttem és itt állok Székesfehérváron az állomáson, és ráadásul másfél órás cirkusz után ö is meg tudta írni a kártéritési jegyzőkönyvet?” – kérdi a felháborodott utas. “Kérdéseim: Hogy adhatot ki Siófokon a jegypénztáros olyan vonatra jegyet amiről tudta, hogy nem fogom elérni? Miért nem tudja megválaszolni sem a térfőnök, sem a jegypénztáros, sem a kalauz akivel utazok, hogy végülis miért késett a vonat 26 percet ez talán »államtitok«?”
Az illető végül visszakapta a jegyek árát, de 22.41 helyett csak reggel 7.06-kor ért Pécsre, miközben 5.30-kor kellett volna kezdenie a reggeli műszakban. “Egy 23 fős közösség munkabeosztását teljessen felforgatták!” – írja. Valamint hozzáteszi: “SOHA TÖBBET MÁV!”
A vasúttársaság így reagált a panaszra: “A siófoki jegyvásárlás időpontjában (18.35) még csak 5 perces késéssel közlekedett a vonat, így pénztárosunk nem láthatta előre, hogy a járat a későbbiekben késését növelni fogja. A járat menetrendtől eltérő közlekedése több okra volt visszavezethető. Az aznapi jelentős utasforgalom miatt elhúzódó le- és felszállás okán bekövetkezett többlettartózkodások mellett a járat az egyvágányú pálya sajátosságai folytán a szembe jövő vonat érkezése miatt Zamárdi felsőn is várakozni kényszerült, így Siófok állomásról már 14 perces késéssel indult. Kiscséripuszta állomásnál szintén szembe jövő vonat miatt kellett várakoznia. Utasunk a járat késését észlelve, előrelátóan és helyesen fordult a vonat jegyvizsgálója felé, jelezve a székesfehérvári átszállási szándékát. Jegyvizsgáló kollégánk ezen igényt nem jelezte üzemirányító munkatársunk felé, természetesen az ezzel kapcsolatos munkáltatói szankcionálást megtesszük. Mivel a továbbutazásra kiválasztott járat menetrend szerint csatlakozásra nem vár, így a jelzés hiányában a késés miatt az átszállás nem valósulhatott meg.”
A társaság elismerte a felelősségét, és azt írja, nemcsak a jegyek visszafizetését kérheti az utas, de esetleges egyéb (szállás, taxi stb.) költségeinek megtérítését is – igazolások és számlák alapján. “Nagyon sajnáljuk a csatlakozásmulasztást, az eset során az érintett utas számára okozott kellemetlenség miatt ezúton is elnézést kér a vasúttársaság” – szól a levél, és még azt is hozzáteszik, felveszik a kapcsolatot az utassal.
