Cukorbeteg gyerek: az óvoda nem vállalja a felelősséget

Kolimár Éva | 2014. Szeptember 07.
Az óvodaválasztás során gyakran elutasítják a diabéteszes gyereket, vagy felveszik azzal a feltétellel, hogy érkezzen reggeli után, és távozzon ebéd előtt, mert az óvoda sem a diétás étkeztetést, sem a vércukormérést, sem a felelősséget nem vállalja.

Pedig a cukorbeteg kisgyerek óvodai ellátása megoldható, és az integrált nevelés a csoport minden tagjának a hasznára válik.

Hazánkban a 18 év alatti korosztályban 3500 regisztrált cukorbeteg van, 99 százalékuk 1-es típusú diabéteszes. Harminc év alatt megháromszorozódott a számuk. A gondot az jelenti, hogy a cukorbeteg gyerek is tanköteles, de sem a pedagógust, sem a dajkát nem lehet kötelezni arra, hogy vércukrot mérjen, beadja az inzulint, szénhidrátot számoljon, és tudja, mit kell tenni vészhelyzet esetén.

Leleményes indokok

Asztalos Zoét nem vették fel egy borsodi óvodába, mert cukorbeteg, azt tanácsolták az édesanyának, hogy vigye a hároméves kislányt a fogyatékosok közé. Pedig Zoé pumpás gyerek, ami azt jelenti, a pocakjára erősített szerkezet méri folyamatosan a vércukorszintjét, és ha kell, adagolja a hiányzó inzulint, ezért a gondozása nem bonyolult. A család talált megoldást: elköltöztek Sárospatakra, ahol felvették normál óvodába a kislányt.
“A szülők beszámolói szerint egyes óvodákban helyhiányra hivatkoznak, máshol egyszerűen nem vállalják a felelősséget, hogy megmérjék a gyerek vércukorszintjét és figyelemmel kísérjék a diétáját – mondja Erős Antónia, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány létrehozója. Semmi nem indokolja, hogy speciális fejlesztést igénylő csoportba kerüljön az inzulinnal és diétával tökéletesen kezelhető gyerek. Ez a szerencsétlen ötlet az integráció helyett a diszkrimináció felé vinné el a diabétesz megítélését.

“Ötéves kortól már kötelező az óvoda – teszi hozzá Antónia. – Itt is többféle megoldással találkozhatunk. Van, ahol a gyerek csak délig maradhat, mert a diétás étkeztetést nem vállalják, vagy az anyuka ott ül az óvoda folyosóján, és ellátja a gyereket: vércukrot mér, kiszámolja az étel szénhidráttartalmát, az inzulint, továbbá odafigyel, hogy a kiporciózott ételt a gyerek megegye.”

Az integráció

Dr. Blatniczky László gyermekgyógyász, endokrinológus, osztályvezető főorvos állítja, hogy az a gyerek, aki óvodás kora előtt lesz diabéteszes, messze fegyelmezettebb és rendszerint intelligensebb, mint a kortársai. “Négyéves kora felett már megbízhatóan méri a vércukrát, és megtanulja, mikor kell szólni, mert magas értéket mutat a vércukormérő, vagy rosszul érzi magát – összegzi a főorvos. – Emellett ugyanúgy szeretne játszani, mint a társai, de gyakran be sem engedik az óvodába, vagy mesterséges akadályokat támasztanak neki, és nem érti, miért lenne más, mint a többi gyerek.” A gyermekdiabetológusok már évek óta követelik, hogy a diabéteszes vagy más krónikus beteg gyereket kötelesek legyenek felvenni óvodába, iskolába, ahol legyen, aki képes megmérni a gyerek vércukrát és odafigyel a diétájára.

A gyermekkorra jellemző, 1-es típusú, inzulinhiányos diabétesz váratlanul alakul ki, drámai tünetekkel, és azonnali kórházi ellátást igényel. Közben a szülő négy-öt nap alatt megtanulja – háziorvosi szinten –, hogyan kell ellátni diabéteszes gyerekét éjjel-nappal. Nem boszorkányság. Évente 70-80 óvodás korú gyerek lesz diabéteszes, és mintegy 90-100 olyan gyerek van, aki cukorbeteg és óvodai ellátást igényel. Ez nem akkora tömeg, amit ne lehetne kezelni. Ha friss diabéteszes gyerek van egy óvodában, mindig felajánlom: ha kérik, bemegyek, és szívesen elmondom, mire figyeljenek, milyen helyzetek adódhatnak, és mit tegyenek. Aki arra hivatkozik, hogy nem vállalja a felelősséget, az kibúvót keres, és még a jó szándékot is lehetetlenné teszi.

A vércukorszint diktál

Két korosztály jelent igazán gondot a pedagógusoknak: az óvodások és az alsó tagozatos iskolások. “Mire a gyerek iskolába kerül, már részben önellátó, többnyire tudja, mit ehet, mit nem, és nagyon fegyelmezett. Ha a diétás ételt az iskola nem tudja biztosítani, akkor is megoldható az étkezése. Ilyen esetben a szülő kérje el a következő hét étrendjét – tanácsolja a szakorvos. – A normál menüből ki tud választani olyan ételt, amit cukorbeteg is megehet, és a normál adagból kiszámíthatja, miből mennyit fogyaszthat a diabéteszes gyerek. Az iskolában a gyerek megméri a vércukrát, amikor kell, és van nála egy kis diétás csomag, hogy egyen, amikor ennie kell. Ha a matek tanár ellenzi, hogy óra alatt falatozzon, akkor beírok a gyerek üzenőjébe, és megmagyarázom a pedagógusnak, hogy a gyereknek mit miért kell tennie.”

“Eddig mintegy kilencszáz gyereket kezeltem, és csak tizenegy iskolában kérték, hogy menjek be – összegzi dr. Blatniczky László. – Pedig fontos lenne, hogy beszéljünk a cukorbetegségről. Mondjuk a gyerek második osztályos, 1-es típusú diabéteszes lett, két hét kórház után visszamehet az iskolába, és mindenkit érdekel, mi van vele. Ha a szülő nem vállalja, én odamegyek beszélgetni a tanárokkal. Fontos, hogy az osztályfőnök az első órát azzal töltse, hogy elmondja, osztálytársuk cukorbeteg lett, ezért van vércukormérője, és az inzulin beadására szolgáló készüléke, ez lehet pen/toll vagy inzulinpumpa. Akkor a gyerekek nem veszik el, nem játszanak ezekkel az eszközökkel, és nem a falra lövöldözik a penben lévő inzulint. Megértik, hogy megfelelően adagolt inzulinnal, diétával, a normál tartományban tartott vércukorszinttel a cukorbeteg is egészségesen élhet.”

Oktatási program

“Az Egy Csepp Figyelem Alapítvánnyal tavaly novemberben kezdtük a nevelők továbbképzésére összeállított, Belevalók elnevezésű oktató programot – mondja Erős Antónia. – Idén áprilisban az ELTE Tanár- és Óvóképző Karán tartottunk szakmai napot. A résztvevők nemcsak diabetológiai és dietetikai előadásokat hallgathattak meg, de a gyakorlatban is kipróbálhatták a vércukormérést, megnézhették az inzulininjekciót, a pent és az inzulinpumpát, miközben számos információt szerezhettek a cukorbeteg gyerekek mindennapi életéről. Darvay Sarolta, az ELTE tanszékvezető főiskolai docense támogatja a kezdeményezést, mert pályafutása során minden pedagógus kapcsolatba kerülhet diabéteszes gyerekkel, ezért jó, ha már a hallgatókat felkészítik arra, hogyan kezeljék ezt a helyzetet.”

Állásfoglalás
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosának 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolója egyértelműen fogalmaz: a pedagógusnak vállalnia kell a krónikus betegséggel élő diák gondozását. “Álláspontunk szerint az egészségügyi problémákkal küszködő gyermekek, illetve tanulók óvodai, iskolai ellátása járhat a pedagógusok számára olyan többletfeladatokkal, amelyekről a gyermekek egészségi állapotának megőrzése érdekében kötelesek gondoskodni. A közoktatási törvény 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a gyermeknek joga, hogy nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék” – olvasható a beszámolóban.

Ahol működik

Győr egyik önkormányzati óvodájában nem utasítják el a diabéteszes kisgyereket. “Kilenc csoportunk van, és három cukorbeteg gyerekünk, mindegyik más-más csoportba jár. Az én csoportomban Roli a második pumpás gyerek – mondja Gősiné Ildikó óvónő. – Minden étkezés előtt vércukorszintet mérünk, és étkezés után felhívjuk az édesanyját. A gyakorlatban tanultam meg, hogyan kezeljem ezt a helyzetet. A mi csoportunkban a többi gyerek tudja, hogy Rolit nem szabad csokoládéval, süteménnyel kínálni, mert cukorbeteg, és még lisztérzékeny is, ezért a kórházból kapja a diétás kosztot, a tízórait és az uzsonnát pedig az édesanyja hozza be.” 

Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból:

Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted!
Csatlakozz hozzánk a Facebookon is!

Exit mobile version