A vádirat szerint a vádlott 2013. szeptember 26-án a reggeli órákban egyéves kisfiával a bölcsőde felé indult, amikor “olyan hangokat hallott, amelyek arra ösztönözték, hogy ölje meg magát és a gyermekeit”. A nő a budai alsó rakparthoz ment, ott kivette a gyereket a babakocsiból, majd a karjában tartva besétált vele a Dunába, és a parttól pár méterre a kisfiúval együtt a víz alá merült. A vádlott a gyermeket a folyóban elengedte, ő maga pedig kijött a vízből.
A gyermek megfulladt. A nő ellen tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat az ügyészség.
A rendőrség korábbi közleményében azt írta: a Budapesti Rendőr-főkapitányság III. kerületi kapitányságán jelentette be egy III. kerületben élő nő, hogy a vele egy háztartásban élő egyéves unokája eltűnt. A nagymama elmondta, hogy lányát, a gyermek anyját, egy fővárosi egészségügyi intézmény pszichiátriai osztályán kezelik, de unokája nincs vele. A rendőrök azonnal keresni kezdték a gyereket. A kutatással párhuzamosan a rendőrség bűnügyi bevetési osztályának nyomozói – orvosa jelenlétében – meghallgatták a pszichiátriai osztályon visszatérően kezelt nőt. A 35 éves L. Katalin Tímea elmondta, hogy legkisebb gyermekével együtt meg akart halni.
A nő nem tudta megjelölni a helyet, ahol a folyóba gyalogolt, mindössze egy közeli étteremre, fás, bokros területre, közeli panelházakra emlékezett. A rendőrök a III. kerületi Slachta Margit rakparton, a hullámtörő kövek között találták meg a gyermek holttestét. A nő a bűncselekmény elkövetését elismerte, a vallomástételt azonban akkor megtagadta.
