2010. október negyedike. Kora délután szakadt át az Ajkai Timföldgyár Ajka és Kolontár között lévő vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő több mint egymillió köbméternyi maró hatású zagy pedig mindent elsodort, ami csak az útjába került, elöntve Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit.
A szerencsétlenségben tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, és több száz épület vált lakhatatlanná. Az állat- és növényvilág is helyrehozhatatlan károkat szenvedett. A Torna-patak teljes élővilágát kipusztította az erős lúgos szennyeződés, valamint erre a sorsra jutott a Marcal egy része is.
A katasztrófa hazai és világviszonyban is példátlan volt, a hír a külföldi sajtóban is fel-felbukkan a mai napig. A folyékony vörösiszap mintegy ezer hektárnyi földterületet mérgezett meg. Kolontáron, Devecserben és Somlóvásárhelyen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, a többségüket le is kellett bontani. A ingó és ingatlanvagyonban keletkezett lakossági kár mértéke csaknem egymilliárd forintra rúgott.
Perek százai zajlanak még ma is
A gátszakadás miatt több száz polgári per indult a MAL Zrt. ellen, az első harmadfokú döntésig egészen idén februárig kellett várni. Halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt vádat emeltek a cég vezetői és alkalmazottai, összesen 15 ember ellen. A vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül az iszapömléssel.
A legutóbbi nem jogerős ítéletek csütörtökön születtek meg. Nem vagyoni kártérítésként az egyik perben három felperes közül kettőnek 4,5 millió, egynek egymillió forintot, továbbá a megsemmisült ingóságokért 2,6 milliót ítélt meg a bíróság. A másik perben nem vagyoni kártérítésként nyolc magánszemély közül kettőnek – akik szüleiket vesztették el az iszapömlésben – 6-6 millió, öt unokának fejenként 3-3 millió, egy embernek félmillió, továbbá a tönkrement ingóságokért további 2,7 millió forintot.
Fotó: Kőhalmi Péter
Újjáépítés a katasztrófa után
A kormány a károsultak támogatására létrehozta a Magyar Kármentő Alapot, az ebben összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították-fordítják. Összesen 38 milliárd forintjába került az államnak a vörösiszap-katasztrófát követő károk helyreállítása. Ebből a legtöbbet, 21 milliárd forintot a környezeti elemek helyreállítása emésztett fel. A többi pénzt a kárenyhítésre és a cégeket ért veszteségek kiegyenlítésére költötték.
A legsúlyosabb károkat elszenvedő Devecsert és Kolontárt az elmúlt négy évben szinte teljesen újjáépítették. Az otthonukat elveszítő emberek új vagy használt lakás vásárlásáról dönthettek, Kolontáron és Devecserben több mint száz lakásból álló lakópark épült.
Toldi Tamás, Devecser polgármestere a veol.hu-nak a napokban elmondta, komoly kihívást jelentett az emberek megnyugtatása is. A térségben élők közül sokan a tartós egészségkárosodástól tartva elköltöztek. Szakemberek, értelmiségiek vándoroltak el, így a gazdasági és a társadalmi károkat is enyhíteniük kellett.
Mostanra Devecser teljesen újjászületett. Megszépült a belváros, parkok épültek, és új lakóparkba költözhettek a károsultak. Az új házakba mementóként beépítették a régi ingatlanok egy-egy tégláját is. A település járási központ lett, eltűntek a katasztrófa látható nyomai, a helyi Rotary-házban pedig létrehoztak egy emlékkiállítást.
Kolontár is teljesen átalakult a történtek óta. Közterületeket, utakat, járdákat, vízelvezető árkokat hoztak rendbe, lett csatornahálózat, de új művelődési házat és sportpályát is kapott a település. Állami segítséggel megoldódott a károsultak lakhatása is. 34 családból 21-en éltek a lehetőséggel, és a falu új építésű ingatlanjaiba költöztek – mondta el Till Károly polgármester.
Mostanra a természet is újjáéledt. A korábban elöntött területek nagy részét sikerült értékesíteni, ezeket most ipari célokra használják. Pillanatnyilag több mint hétszázan élnek Kolontáron. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a vállalkozások mellett a betelepülők számára is vonzóvá tegyék a települést. Jelképes összegért lehet összközműves telkeket kapni a közlekedés szempontjából előnyös elhelyezkedésű faluban.
Ami egyelőre hiányzik, az a közösségi élet felélénkülése. Az elöregedő településen az emberek is visszahúzódóbbak lettek. De reménykednek abban, hogy az idő múlásával ez a zárkózottság is enyhülni fog.
Akinek csak anyagi kára volt, négy év alatt talán túljuthatott a katasztrófa feldolgozásán. Aki viszont valamelyik hozzátartozóját veszítette el a szerencsétlenségben, talán sosem fogja kiheverni a történteket.
