nlc.hu
Aktuális
Mit csinál az állatpszichológus?

Mit csinál az állatpszichológus?

Kutya. Macska. Tengerimalac. Ugróegér. Pinty és papagáj. Póni és paripa. Gekkó és kígyó. Állatok. Háziasítottak, szabadságra születettek, az ember otthonában merő szeretetből élnek. Állatok, amelyeknek állítólag lelkük van. De eljut-e a viselkedésproblémás kedvenc az állatpszichológushoz? Egyáltalán létezik-e ilyen?

A budai lakás este hétkor fölismerhetetlen. Szétrágott cipők, foszladozó kanapé, fölborított székek. Darabokban egy nagy padlóváza, több cserepes virág földje szétkaparva. A családfő kínjában nevet, a percekkel később, két gyerekkel érkező anya a szívéhez kap és elsírja magát. A gyerekek ölelik a kutyusokat, a felnőttek értetlenkednek, hogy tehette ezt a két szófogadó kedvenc a távollétükben. “Tenni kell valamit, de gyorsan!” – szögezi le a Károly, a férj, a feleség bólogat, és ígéri, holnap utánanéz, hol foglalkoznak az állatok abnormális viselkedésével.

A huszonötödik születésnap jól sikerült. Kriszta a barátnőitől – mesés fakalitkában – két szerelemmadarat kapott, melléjük két zacskó madáreledelt.

“Szerencse! Szerelem! Boldogság! Ezt hozzák Neked a madarak, meglátod! Boldog szülinapot!” Ez állt a rózsacsokros kártyán. A szép színes, fényes tollú állatok azonban megkeserítették Kriszta addigi nyugodt szingliéletét. Mire hazaért a munkából, kiszabadították magukat a számukra kicsi fakalitkából. Órákba telt, mire sikerült elkapnia a két rosszalkodót, és befoltozta a madárlakot. Aztán egy nap cafatokra szaggatott függöny, szétszórt madáreledel fogadta. Azt, hogy az asztalon nyitva hagyott könyv lapjait csíkokra tépték a madarak éles csőrükkel, csak később vette észre. “Elég, elég, elég! Ezt üvöltöttem akkor magamnak, és azon gondolkodtam, hogyan tudnék az ajándéktól megszabadulni – meséli most kétgyerekes anyaként, tíz évvel a történtek után. – Az állatkereskedés nem vette vissza, gyerekes családnak nem mertem ajánlani, végül találtam egy madárgyűjtőt, aki elvitte. Mondtam neki, sajnos ezek bolond, idegbeteg madárkák, vigyázzon velük. De ő a fejét rázta, és mosolyogva megjegyezte: nincs ezekkel baj, csak rossz volt a tartási körülmény, kicsi a kalitka.”

Mit csinál az állatpszichológus?

Idő és megértés

Hogy két-három macska mire képes, ha bezárva magukra maradnak egy napra a nyolcadik emeleti panelben, azt már dr. Sátori Ágnes állatorvos, a pszichológiai tudományok doktora, egyetemi tanársegéd sorolja. Azt mondja, a vadászösztön nem szűnik meg attól, hogy a vad géneket hordozó macska társul szegődött mellénk, úgymond háziállat lett. A macskának kell a tér, a szabadság, az üres polc, amin elnyújtózhat, a fa, amin mászhat. Ha ez nincs, marad a könyvespolc, ahol helyet csinál, a karnis, amire fölugrik, a heverő, ahova odapisil, és kijelöli magának.
“Minden kisállattartó okos, engedelmes, jól nevelt állatot szeretne, de nem szánnak időt a nevelésre, nem gondolják át, mi az adott élőlény igénye, milyen genetikával született, milyen az a környezet, ahol jól érzi magát. Sokan abba sem gondolnak bele, hogy egy kutya, macska tartása nem egy-két éves program, hanem elköteleződés, olykor tíz-tizenöt-húsz évre. Az, hogy a házi kedvenc mit művel a gazdi távollétében, akkor tudható, ha a lakást kifejezetten az állat vagy állatok viselkedésének követése végett bekamerázzák. Ezt a hozzám fordulók egy része már kéri is” – magyarázza Sátori Ágnes.
“Volt egy fiatal férfi, akinek a border collie-ja és az ausztrál juhászkutyája többször szétszedték a lakását, mire hazaért. Döbbenten néztük vissza filmet, mi történt, amikor magukra maradtak. Érdekes volt megfigyelni, ki a kezdeményező, ki a kreatívabb, az agresszívabb, a depressziósabb, ki miként viselkedik. A webkamerás felvétel nagyon informatív, a látottak segítenek a nevelésben és a jellemformálásban. A jó szakember két-három napos követés után tud tanácsot, feladatot adni a gazdának, tudja, hova irányítsa, milyen kutyakiképzőt ajánljon, vagy ha más állatról van szó, min változtasson. Megérteni a másik élőlény viselkedését, reakcióit – különösen egy kedvencét – az ember örök vágya. A megértés, a helyes tartás azonban nem merülhet ki az etetésben és a simogatásban, mint sokan hiszik. Minden ember mellett élő állatot nevelni, vezetni kell. A kutyának fontos éreznie, itt nem ő a falkafőnök, az ember az irányító, a vezető. Macska esetében ez nehezebb, bár ő is társ, de önállóbb egyéniség, és a hüllők, madarak is taníthatók, nevelhetők. Tudomásul kell venni, hogy a rosszul vezetett állat könnyen elbizonytalanodik, ez különösen a kutyákra igaz.”

A szakember szerint a kutya, bármilyen értelmes, nem ember, nem gyerek, nem nagyszülő, és bár adekvátan reagál, ettől még állat. A pszichológiát is végzett állatorvos szerint a legtöbben az állatok nevelését is úgy rontják el,  ahogyan a gyermekeikét, vagyis a következetlenséggel.

Mit csinál az állatpszichológus?

A gazda személyisége

Az utóbbi években megismertük a szót: állatpszichológus, de ilyen végzettségű szakember Magyarországon nincs. Nincsen, annak ellenére, hogy akadnak, akik néhány napos képzések után állítják, értik az állatok nyelvét, tudnak bánni a lelkükkel, sőt képesek gyógyítani is azt. Sátori doktornő sem tud állatpszichológus-képzésről, ő is humánpszichológiát tanult állatorvos, és állat-viselkedésterapeutaként dolgozik. Évekkel ezelőtt francia kutatók megállapították, hogy a kutyák tíz százaléka tartósan küzd mentális zavarokkal, és minden második átesik egy ilyen fázison élete során. Ezek az arányok jellemzőek az emberekre is. Ugyanakkor egy francia lapban leírták azt is, hogy az állatokra viszont egyáltalán nem jellemzőek a lelki betegségek, mivel azok legtöbbször a gazda érzéseit, személyiségét tükrözik vissza.
“Amikor valaki jelentkezik, és elmondja, mit művel a házi kedvence, milyen viselkedészavart tapasztal nála, adok egy hat-hét oldalas kérdőívet. Akad, aki tucatnyi kérdésre képtelen válaszolni, mert nem ismeri a saját kisállatát. Ezt követően kimegyek, megvizsgálom az állatot, hogy kizárjam a betegségeket – látás-, hallás-, hormonális problémákat –, és otthoni környezetben lássam a gazdájával. Többórás együttlét után teszek javaslatot a terápiára, adok feladatokat, tanácsokat, mondom el, min és hogyan kell változtatni, és javaslok kiképzőt. Nagy hasznát veszem a pszichológiai ismereteimnek, hiszen gyakran az állattartóval is fontos megértetni dolgokat. Például azt, hogy rosszul választott, nem figyelt az állat temperamentumára, genetikájára, rossz a tartási körülmény, a nevelés. Meg kell győzni, hogy a nevelés rengeteg idő, ismétlések, gyakorlások sora, hosszú távú befektetés. Olykor tudatosítani kell, hogy a viselkedészavar mögött rendszerhiba van – akár egy gyerek nevelése esetén –, és vannak problémák, amelyeket ha erőből old meg, abból később gondja lesz. És volt eset, amikor a családdal azt kellett megértetni, ahol három kisgyerek van, nem szabad egy agresszív, nehezen nevelhető kutyával kísérletezni, meg kell válni tőle, ha fáj, akkor is.

Mit csinál az állatpszichológus?

Állatpszichológia? Divatszó!

Míg Ágnes beszél, és azt részletezi, a kutya – de más állat is – ért a testbeszédből, és a nem verbális kommunikációból tud következtetni, addig labradorja figyeli, pontosan úgy, mint aki ért a szóból. Bumeráng, a makacs, önfejű beagle kaparja az ajtót, menne. Gerzson, a jákó papagáj utánozza a köhögésemet, Azúr, a kékhomlokú ékfarkú aratinga pedig Ágnes kezére ül, és azt kiáltja: “Szia, szia”, majd egy apró jelre forog, egy másik mozdulatra integetni kezd a lábával. És mert az ember is ért a szóból, indulna, hiszen Azúr búcsút intett.

De jó még hallani a szajkók, szarkák, dolmányos varjak intelligenciájáról, hogy ezek mind taníthatók. Jó megtudni, mitől él békében kutya–macska, kutya–tengerimalac vagy a parányi fürj. Hogy a papagáj képes az öncsonkításra, hogy a macskák közt nagy a hierarchia, és nem rendelte magát teljesen az ember alá, bizonyos mértékig megőrizte függetlenségét, titokzatosságát, büszkeségét, és hogy éjjel figyelhetők meg, akkor aktívabbak. Minden szó tanulságos, de ezeknek semmi közük az állatpszichológiához, merthogy az a gyakorlatban nem létezik. A viselkedésterápiával komolyan foglalkozók mind többdiplomások, és a tudásukat ötvözve dolgoznak. Ők tudják, mi a dolguk szorongás, félelem, nyugtalanság, agresszió esetén, tudják, egy állat állapotán javítani lehet a tartási körülmények megváltoztatásával, a következetes neveléssel, és ezek nagy részére van megoldás. Mert állatok tekintetében a pszichológia fogalmát csak divatból használják. Több állatokkal foglalkozó tudományág létezik, fejlődik, melyek az egészséggel, szaporodással, tenyésztéssel, genetikával és viselkedéssel, de nem a lélekkel foglalkoznak, még akkor sem, ha ezen sokan megütköznek. Az etológia és a kísérleti állatpszichológia – mely laboratóriumokban zajlik – valós tudományok, és mindkettő az állatok viselkedését tanulmányozza, módszereik, eredményeik azonban mások.

Mit csinál az állatpszichológus?

Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból:

Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted!
Csatlakozz hozzánk a Facebookon is!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top