280 ezer diák jövőjével játszanak

Nem kell annyi gimnázium?

A történet egészen onnan indult, hogy a kormány az oktatásra szánt költségvetést át akarja alakítani. Ezzel viszont a gimnáziumokat és az alapítványi, illetve magániskolákat nagyon durva helyzetbe hozhatják. Azért feltételes módban, mert egyelőre csak tervezetről van szó.

Nézzük sorban. Először is, van egy olyan elképzelés, hogy jövőre a szakiskolák rendszerét teljesen átvilágítják, és át is alakítják. Az a cél, hogy a szakiskolák foglalkozzanak csak a szakképzéssel, azaz, ahol például egy fedél alatt van egy gimnázium és egy szakiskola, azokat szétválasztják. Ez nem mellékesen az adott gimnázium megszűnéséhez vezethet.

A szakképzés átalakításával eleve kevesebb gimnáziumi hely lesz, ráadásul a támogatásukat is visszavágják, ami az általunk megkérdezett pedagógusok szerint “a népbutítás irányába mutat”. A tervezett átalakításokról utalásszerűen Orbán Viktor is beszélt már a Kossuth rádiónak adott interjújában, de Czomba Sándor államtitkár hat nappal később egészen egyértelműen fogalmazott egy nyíregyházi fórumon. Többek közt azt mondta: “távlati cél még a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése, a gimnáziumi létszám korlátozása”.

20 ezer tanárral szórakoznak?

Először az Abcúg írta meg, mik a kormány szándékai ezzel párhuzamosan. A jövő évi, új költségvetés szerint 2015-től a nem állami intézményekben dolgozó pedagógusok és az iskolai dolgozók bérének állami támogatását a korábbi 100 százalék helyett csak 75 százalékban finanszírozná az állam – mondta Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke. Horn már azt sem érti, ha 2010-ben megegyeztek a kormánnyal arról, hogy az államosítással nem lehetetlenítik el az alapítványi iskolákat, akkor most mire véljék ezt a félmondatot, ami pont ezt jelentené az intézményeknek.

“Az alapítványi iskolák két végletnek jelentenek megoldást: egyrészt az elitképzés is ilyen iskolákban zajlik, de azok a családok is alapítványi iskolákba viszik a gyerekeiket, akiket máshol nem fogadnak be” – mondja. Ők biztosan nem tudnák kifizetni azt a pénzt, amivel megmenthetnék az iskolájukat. Egy tavalyi felmérés szerint egyébként az óvodáknak közel 2, az általános iskoláknak 2, a gimnáziumoknak 13-14, a szakközépiskoláknak pedig 20 százaléka alapítványi fenntartású. Azaz: mintegy 280 ezer gyerek és 18-20 ezer munkavállaló van a rendszerben. Horn szerint a probléma feltehetőleg nem politikai indíttatású, “csupán” arról van szó, hogy az állam rájött, az alapítványi iskolák támogatása megnőtt a pedagógusi-életpályamodell miatt, és ezt akarják visszavágni.

De miért érne többet egy állami iskolában tanító tanár egy alapítványiban dolgozónál? És miért érne kevesebbet egy alapítványi suli diákja egy államiba járónál? Horn reméli, hogy az egész csak tévedés, és most a döntéshozók figyelmét is sikerül erre ráirányítani, akik pedig visszavonják ezt a tervezetet.

Alaptörvénybe ütköző?

Hasonlóan elkeserítőnek látja a helyzetet Kerényi Mária, a Zöld Kakas Líceum igazgatója. Olyan gyerekeket tanítanak, akik nehezen boldogultak más, hagyományos iskolában. “Kétszeresen is érintve vagyunk. A gimnáziumi keretszámok csökkenése ránk nézve azt jelenti, hogy először az állami iskolák keretszámát kell feltölteni ahhoz, hogy utána az állam finanszírozza az alapítványi férőhelyeket.” Kerényi szerint az ő diákjainak a szülei nincsenek abban a helyzetben, hogy a pénzkülönbséget kifizessék. Ahogyan egyébként a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó alapítványi iskolák nagy része sem.

A Magyar Waldorf Szövetség jogszerűtlennek és az Alaptörvénybe ütközőnek tartja ezt a javaslatot. Ezért párbeszédet kezdeményeznek a javaslat mögötti szándékok tisztázására. Az egyik Waldorf iskola számításai szerint, ha a tervezetet mégsem vonnák vissza, az havi nyolcezer forint pluszkiadást jelentene a szülőknek.

Az államosítás megkezdése, 2010 óta sokszorosára nőtt az alternatív iskolákba iratkozó gyerekek száma. Nemcsak a drága, fizetős intézményekbe, hanem az összes olyan intézmény iránt megnőtt a kereslet, ami valami mást kínál, mint a poroszos állami oktatás. Ezek közül kaszálhat el sok helyet most az új költségvetés, ha a tervezeten nem változtatnak.