nlc.hu
Aktuális
Rózsaszín száriban, bottal harcol a nőkért a pink banda

Rózsaszín száriban, bottal harcol a nőkért a pink banda

A korrupció, a családon belüli erőszak, a gyermekházasságok, a szegények elnyomása ellen emelik fel szavukat, s ha kell botjaikat is. Tüntetéseket szerveznek, iskolát működtetnek, segítenek munkát szerezni a társadalom peremén élőknek. Nap mint nap az igazságért harcolnak ott, ahol a hivatalos szervek ezt nem teszik meg. A Gulabi Gang tagjai indiai nők, akik megelégelték, hogy sorsukra már a születésükkor letörölhetetlen pecsét kerül.

Kéttucatnyian lehetnek, nők, mindannyian rózsaszín szárit viselnek, kezükben bambuszbot, s miközben lendületesen masíroznak a poros indiai utcán, harcos jelszavakat kiabálnak. Ez nem egy utópisztikus film jelenete a távoli jövőből, hanem Észak-India elmaradott falvainak, városainak nagyon is valós jelene, ahol a Gulabi Gang asszonyai – szuperhősök helyett – maguk harcolnak az igazságért.

Néhány éve miniforradalmat robbantottak ki a vidéki Indiában az érinthetetlenek és az elnyomott nők jogaiért folytatott harcukkal. Mára a Gulabi Gangnek több tízezer tagja van Indiában, egy olyan országban, ahol a nőkről, valljuk be, nem a harcos ellenállás jut eszünkbe. Róluk szól a napokban bemutatott A pink banda című film is.

Fotók: Jonas Gratzer/Getty Images
Fotók: Jonas Gratzer / Getty Images

“A szenvedő nők csatlakoznak hozzám. Ez az ő harcuk.”

Az észak-indiai Uttar Pradesh az ország egyik legelmaradottabb része. A régióban kiugró a családon belüli és a szexuális erőszak, illetve a gyermekházasságok aránya. Itt született egy alacsony kasztbeli családba Sampat Pal Devi. Iskolába nem járhatott, mezőgazdaságból élő szülei az állatok gondozását bízták rá. Ennek ellenére magától megtanult írni, s később nagybátyja segítségével két évet járhatott iskolába. 12 évesen azonban férjhez adták, 20 évesen már öt gyereke volt.

16 éves volt, amikor észrevette, hogy a szomszédját rendszeresen bántalmazza a férje. Próbált az agresszív férfival beszélni – hiába. Végül néhány környékbeli nővel összefogott és megverték a férfit. A Gulabi Gang kezdetei valahová ide vezetnek vissza. Később, miután látta, hogy falujában a nők kétharmada nem tud olvasni, kampányba kezdett, hogy mindenki számára elérhetővé váljon a tanulás. Rendszeresen segít idős asszonyoknak is, a hivatalokban kiharcolja számukra a jogosan nekik járó nyugdíjat. 2006-ban alapította meg a szervezetet, mely a tagok rózsaszín egyenruhájáról a Gulabi Gang, vagyis “Pink Banda” nevet kapta. A harcos, szókimondó Sampat Pal Devi ma is a szervezet legismertebb arca, aki komoly tekintélyt vívott ki magának Uttar Pradesh településein.

Sampat Pal Devi
Sampat Pal Devi

Rózsaszín kréta és önvédelmi tréning bambuszbottal

A Gulabi Gang igyekszik együttműködni a hatóságokkal, csak a legszükségesebb esetben választanak más utat. Uttar Pradeshben mára a Gulabi Gang tömegmozgalommá nőtte ki magát. Egyik legfontosabb céljuk, hogy megváltoztassák a nők szerepéről kialakult hagyományos indiai gondolkodásmódot. Ez azonban egyelőre nagy kihívásnak tűnik, bár biztató, hogy a női tagok mellett egyre több férfi támogatójuk is van.

A nők elleni erőszak sajnos még ma is általánosan elterjedt a vidéki Indiában, épp ezért a tagoknak rendszeresen tartanak önvédelmi tréninget, ahol megtanulják, hogyan kell forgatni a tradicionális fegyvernek számító bambuszbotot, a lathit. Persze csak akkor használják, ha elkerülhetetlenül szükséges.

Hála a külföldi adományoknak, saját iskolájukat is megalapították. Az iskolában alacsonyabb kasztokból származó, szegény gyerekek, főleg lányok tanulnak. Természetesen az egyenruha itt is rózsaszín, olykor még a kréta is. Varrógépeket is vásároltak, amin a fiatal lányok megtanulhatnak varrni, amivel később pénzt kereshetnek, és így talán elkerülhetik, hogy túl korán férjhez adják őket.

Rózsaszín száriban, bottal harcol a nőkért a pink banda

Akiknek a lábnyomát is el kell söpörni a földről

A Gulabi Gang tagjainak többsége a társadalom legalsó rétegéhez tartozó dalit nő, akik megelégelték, hogy sorsukra már a születésükkor letörölhetetlen pecsét került. A dalitok, az elnyomottak – vagy közismertebb nevükön: az érinthetetlenek –, a kasztrendszeren kívül rekedtek, és bár számos törvény védi őket, még ma is sokan kitaszítottként élik életüket. Az országnak még ma is vannak olyan elmaradott vidékei, ahol a dalitoknak egy gallyat kell maguk után húzni, hogy elsöpörjék lábnyomukat a földről. Ennek ellenére ma már vannak olyan esetek, amikor egy dalit sorból származó ember magasabb pozícióba kerül, például egyetemi tanár vagy miniszter lesz, de még velük is megtörténhet, hogy egy kávézóban, miután kiderül, hogy dalit sorból származnak, megkéri őket a tulajdonos, hogy mossák el a poharat maguk után, mert ő nem érinti meg azt.

Hiába a törvény szava, a hétköznapokban még ma is jelen van a kasztrendszer, és milliók élik a társadalom peremén nyomorúságos életüket. A dalitok közé tartozó nőknek pedig hatványozottan hátrányos a helyzetük. Az ország sok vidékén, ha kapnak is munkát, csak olyasmit csinálhatnak, amit más nem végez el, például utcát söpörnek, vécét tisztítanak, vagy nő létükre követ törnek egy kőbányában. “Ezek a nők nagyon kevés támogatást kapnak a társadalom többi részétől. Olyanok, mintha modern kori rabszolgák lennének” – mondja Sampat Pal Devi, aki elszántan próbál meg segíteni rajtuk.

A Gulabi Gang tevékenysége a filmeseket is megihlette, több dokumentumfilm és egy játékfilm is készült már róluk. A hírverés segíthet, és erősítheti a szervezetet, de a vidéki India mindennapos harcait továbbra is nekik maguknak kell megvívniuk.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top