Mi ilyennek szeretjük Magyarországot, amikor az emberi oldalát mutatja. Ennek egyik megrázó és ugyanakkor felemelő példája Mádi Mária naplója. A keresztény doktornőt a Washington Post mutatja be: zsidó barátnőjét és annak unokaöccsét bújtatta saját lakásán a vészkorszak napjaiban Budapesten. Angolul írt naplójában, amelyet tavaly ajándékoztak a washingtoni Holokauszt Múzeumnak, a magyarországi holokauszt borzalmait rögzítette Budapesten.
Mádi Mária Nagy-Britanniában tanult, a háború idején negyvenes éveiben járó, elvált asszony volt. Noha állítólag nem volt túl hízelgő véleménye némely zsidó emberről, embersége mégis arra indította, hogy saját lakásán bújtassa zsidó barátnőjét, Lakos Irént, és az ő hétéves unokaöccsét, Lakos Alfrédot. Amikor látogatói érkeztek, Lakosék egy hatalmas tükör mögé rejtőztek el. Lakos Alfréd ma 77 éves, az Egyesült Államokban lakik, nemrégen tett nyilatkozatában hősnek nevezte egykori megmentőjét. Nagynénje is túlélte a háborút, 1998-ban halt meg Olaszországban.
Mádi Mária a naplóírást 1941-ben kezdte, angol nyelven írt a nem sokkal korábban Amerikába emigrált lányának – a képzeletbeli levelek tizenhat füzetet tesznek ki. Azt nem tudhatta, hogy Louisiana államban élő gyermeke bármikor is olvasni fogja-e sorait. Az utolsó bejegyzés 1945. november 5-én kelt, amikor a második világháború már véget ért. A háború után Mádi Mária maga is kivándorolt Amerikába, 1970-ben Houstonban halt meg, hetvenkét éves korában. A naplójában a feljegyzéseken kívül újságkivágások, de még a kutyájáról készül fotók is helyet kaptak.
Kalandosan került meg az eltűnt festmény
Ez az a nő, akiről mindenki beszél: a Berény Róbert festményén szereplő Alvó nő fekete vázával forgatókönyvbe illő módon került vissza Magyarországra, ahogyan azt Hollywood is megirigyelné. Pontosabban a történetben Hollywood is fontos szerepet játszik. 2009 karácsonyának egyik reggelén Barki Gergely akkor 3 éves kislánya unatkozott, és ragaszkodott hozzá, hogy édesapja tévézzen vele. Amikor bekapcsolta a tévét, éppen akkor ment a Stuart Little, kisegér a tévében, mégpedig éppen az a jelenet, amelyben a családi kandalló előtt riszál a rágcsáló. Barki Gergelyben megállt az ütő, amikor egy fekete-fehér fotóról már ismert Berény-festményt látta meg a kandalló fölött: a képet utoljára 1928-ban állították ki Magyarországon, és további sorsa ismeretlen.
“Nemcsak egy jelenetben, hanem többen szerepelt, úgyhogy tudtam, hogy nem álmodom” – nyilatkozta a művészettörténész. Az ünnepek nyugalmát felváltotta a lelkes keresgélés: mindenkinek e-mailt írt, aki a film készítésében részt vett, és két év (!) múlva kapott választ a film díszlettervezőjétől. A Vanity Fair internetes oldalának jelenleg legnépszerűbb cikke beszámol arról, hogy a festményt egy díszletasszisztens találta Pasadénában egy régiségboltban, és 500 dollárért vette meg. A filmforgatás végével megvásárolta a filmstúdiótól a képet, és saját lakásában akasztotta ki. Barki meglátogatta, és mindent elmesélt a nőnek a képről, aki persze teljesen megdöbbent.
Berény Róbert a Nyolcak nevű avantgárd művészcsoport tagja volt, akinek ugyan kubista, expresszionista képeit világszerte számon tartják, de legalább ilyen nagy hírnevet szerzett nőügyeivel: viszonya volt Marlene Dietrichhel és állítólag Anasztázia hercegnővel is, az utolsó orosz cár, II. Miklós titokzatos módon eltűnt lányával. A festmény most hazatért: december 12-ig lehet megnézni a Virág Judit Galériában, és a másnapi aukción 34 millió forintért bocsátják árverésre.
