Közlekedni kocsival + BKV-val = Mission Impossible

Milánóban fizetnek az autósoknak azért, hogy igénybe vegyék a tömegközlekedést. Odaadják a jegy árát, csak ne terhelje a várost kipufogógázzal, dugóval. Nyilván nem Milánó az egyetlen ilyen hely. Elgondolkodtam. Tegyük fel, hogy a BKV kifizeti az én jegyemet is. De ha eleve nem hagyom otthon az autómat, hol fogok vele parkolni?

Laktam én már Árpádföldön, akkoriban a Mexikói út környékén szerettem volna hagyni az autóm, hiába. Ha 7 óra után érkeztem, erre esélyem sem volt. Csillaghegyen hasonló volt a helyzet, az Árpád hídi HÉV-megálló környékén nulla parkolóhely van, hacsak nem érkezik időben az ember. Egy időben az Árpád híd pesti oldalán még ingyenesen lehetett parkolni, milyen jó is lett volna átpattanni a metróra, de nem. Hacsak nem épp előttem álltak ki, megint nem nyertem.

Sok mindenre költ a város, de ennek a megoldására nem. Nézzük az opciókat, mit tehet az ember, ha közlekedni szeretne, munka után sietne a gyerekekért, akikkel ide-oda szalad még, és nem lakik a belvárosban, ahol mindez gond nélkül elintézhető BKV-val vagy gyalogosan.

• 1. Otthon hagyja a kocsiját, lesz, ami lesz. Munka után hazamegy érte, (remélhetőleg útba esik az óvoda, iskola felé, különben a dolog nem működik) átszáll, elmegy a srácokért, immár négy keréken. Praktikusnak praktikus, de nagyon stimmelniük kell a helyszíneknek ahhoz, hogy ez így legyen.
• 2. Kocsival megy dolgozni. Ez csak akkor működik, ha ingyenesen lehet parkolni a munkahely környékén, vagy felső vezető az ember, és jár neki egy szuper parkolási lehetőség, netán keres annyit, hogy gond nélkül kifizeti a körülbelül húszezer forintot havonta a parkolásért.
• 3. Elmegy addig a csomópontig autóval, amíg még komolyabb fennakadás nélkül eljut a reggeli csúcsban, majd átpattan a tömegközlekedésre. Na, ez az, amiről én azt állítom, hogy tízből nyolc ember szeretné, csak épp az áldatlan parkolási lehetőségek miatt nem jön össze.
• 4. Biciklivel jár. A legszuperebb, de ezer feltételnek kell teljesülnie, és megint előnyt élveznek azok, akiknek nem kell gyerekért rohanniuk.

Fotó: vezess.hu

Átszállni, de mire? 

Persze, sokan azért sem gondolkodnak tömegközlekedési eszközökben, mert ugyan egyre több a modern és valamelyest tiszta járat, a buszok többségére ma sem szívesen száll fel az ember. És hát vitathatatlanul vannak rendszeres fennakadások… Kivéve talán a metró és a HÉV vonalait (bár, ha jobban belegondolok, kapásból eszembe jut néhány alkalom, amikor lerobbant a hármas metró a nyáron, úgyhogy ez sem stimmel százszázalékosan). A menetrenddel viszont határozottan kevesebb a gond, különösen, mióta mindenféle applikációkkal teszi kiszámíthatóvá a BKK. Csak az a parkolási probléma. Csak az ne lenne.

A magam részéről legtöbbször mind a három opciót variálom, attól függően, hogy mikor indulok, és ki megy aznap a gyerekekért. És kevés olyan nap van, amikor úgy érzem, hogy segít a város azzal, hogy megoldja a közlekedési problémámat, amiért pedig tisztességesen fizetek. Őszintén irigylem azokat, akik most nem értik, hogy min is lamentálok. Ők vajon pár megállóra laknak a munkahelyükről? Netán otthonról dolgoznak?