Az Európai Bíróság szerint bizonyos körülmények között az obezitás fogyatékosságnak minősül. Önmagában ugyan nem az, de annak tekinthető, ha akadályozza a teljes és hatékony munkavégzést, ha egy elhízott ember nem képes a többi alkalmazott szintjén elvégezni a munkáját, és hosszabb távon is kénytelen emiatt hátrányokat elszenvedni. Nem számít, mi az elhízás oka. Az ítélet az unió összes tagállamára érvényes.
A döntés az után született, hogy a 158 kilós dán gyermekgondozót, Karsten Karloftot 2010-ben kirúgták állásából, mert nehézkesen végezte a munkáját, például nem tudta egykönnyen bekötni a gyerekek cipőjét. Ő ezt cáfolta. “Le tudok ülni a padlóra és játszani velük, semmi ilyesfajta problémám nincsen. Nem tartom magam fogyatékosnak. Egyszerűen nincs rendben, hogy valakit kirúgnak azért, mert kövér, miközben a munkáját rendesen el tudja végezni” – nyilatkozta Kaltoft a BBC-nek.
Az ellenzők szerint a döntés csökkentheti a hajlandóságot a fogyásra, és növelheti a feszültséget az elhízott alkalmazottak és munkatársaik között. Azzal, hogy a munkaadók szélesebb székeket, nagyobb asztalokat és több parkolóhelyet biztosítanak, csak rontanak a helyzeten, mert ezzel azt sugallják, hogy az elhízott embernek nincs ellenőrzése az állapota felett, ahelyett, hogy elhinné, életmódváltással javíthat rajta.
A Guardian cikkében megszólaló Julian Hemming munkajogász szerint a munkaadóknak nehéz lesz tisztán látniuk, mikor cselekednek a törvénynek megfelelően. A dolgozók panaszt emelhetnek, ha nem biztosítják nekik a más munkatársukkal egyenlő szintű munka elvégzését – ami feladja a leckét egy teljes mozgásképességet kívánó munkakörnél, mint amilyen például az árufeltöltő. A munkaadónak mérlegelnie kell, hogy garantálja-e a munkafeltételeket, vagy diszkrimináció vádjával néz szembe. A jogászok azt javasolják, hogy egyénként vizsgálják az eseteket. Azt kell szem előtt tartani, mennyire befolyásolja az alkalmazottat a munkában a súlya, nem pedig magát az elhízás mértékét.
Vanessa Di Cuffa munkajogász örül a döntésnek: “Habár korábbi döntések biztosították az alkalmazottak védelmét diszkriminációval szemben, pozitív jel, hogy a kóros elhízást is komolyan veszik. A munkaadóknak támogatniuk kell az egészséges életmódot és azokat a dolgozókat, akik aktívan próbálnak lefogyni.”
A WHO mércéje alapján a 30-nál magasabb testtömegindex jelent kóros elhízást. Az OECD legfrissebb adatai szerint Magyarországon a nők 30,4 és a férfiak 26,4 százaléka tekinthető elhízottnak.
