A 16 éves Márk enyhébb bűncselekmény gyanújával került előzetesbe, a fehérvári börtönbe. A Blikkben megjelent írás szerint egy 34 fős zárkába tették, ahol heteken át kínozta három társa (akik 18,17 és 15 évesek voltak). Megverték, orális szexre kényszerítették, többször megerőszakolták… A kamaszfiú támadóit életveszélyt okozó testi sértés miatt ítélték el: egyikük 10 év fegyházat, másikuk 4 év és 6 hónap fiatalkorúak börtönében letöltendő büntetést, harmadik társuk pedig 4 év és 8 hónap börtönt kapott.
Eddig a hír.
Alig néhány hete mutatták be a Káin gyermekei című dokumentumfilmet, amiben három olyan férfi jelenét láthattuk, akikkel az 1985-ös Bebukottakban is találkozhattuk. 32 éves vagyok, és alig két hónapja néztem meg először a Bebukottakat. Végig azt gondoltam, hál’ istennek, hogy eltelt 30 év a film bemutatása óta, és már biztosan nem ez történik egy magyar börtönben, pláne nem egy fiatalkorúak börtönében. Biztosan nem szorítják oda hárman az újonc fejét a vécékagylóhoz, és biztosan nem erőszakolják meg a leggyengébbet folyamatosan minden este. És biztosan nem hagyják ezt az őrök, és biztosan nem hagyják ezt a zárkában lakó többiek. Naiv vagyok. Nagyon naiv.
Az elmúlt 25 év törvényhozóinak nem sikerült kivezető utat találniuk abból az ördögi körből, amibe a börtönbe kerültek jutnak.
Mert 3 hónap, 5 év vagy 30 év után ezek a fiatalok visszakerülnek a társadalomba. És nagyon dedós és demagóg dolog, hogy ezt újra le kell írni, de ha nem foglalkoznak velük, akkor nagy eséllyel lelki nyomorék, megtört, agresszív és bosszúálló személyként hagyják maguk mögött a börtönkaput.
Tudom, hogy jönnek majd a hozzászólások, hogy meleg ételt kapnak, meg enni-inni, és ezt a mi pénzünkön, hát mi kellene még? Valóban, mi kellene?
Ha egy előzetesbe került 16 éves fiút, hetekig kínoznak, erőszakolnak, vernek, mit gondoltok, hogyan hagyja el az intézményt? Mit teszünk meg annak érdekében, hogy képes legyen feldolgozni? Hogy ne legyen bosszúszomjas? Hogy ne csússzon le a társadalomban? Hogy ne legyen részese egy ördögi körnek, ami ellen mi nem teszünk semmit.
És ott a másik eset, amikor valaki pont erőszak miatt kerül be a börtönbe, aztán kap 4 évet. Leüli. Jó esetben elbeszélget vele párszor egy pszichológus, aztán kijön. Eltelik két óra, és már megint kést tart egy lány nyakához, és megint erőszakol. Mert a “vérében van”? Mert nem tud másként létezni a társadalomban? Mert beteg? Határozottan nem akarok felmentést adni az ilyen embernek! NEM! És fogalmam sincs, mi lenne a megoldás. Örökre bezárni őket? Kezelni? Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézet? Az amerikai filmekben ilyenkor azonnal felállítanak egy bizottságot, egy szakértői testületet. Nekem a kerekasztal jobban tetszik, de ki mit akar. A lényeg, hogy segíteni tudó, akaró, kompetens személyekre van szükség, akik tényleg képesek megtalálni a megoldást. Meg persze pénzre és józan gondolkodásra. Addig azonban mindez nehéz lesz, amíg a sokszorosan túlterhelt börtönökről szólnak a hírek.
Valahogy minden közhelynek tűnik, de attól még le kell írni.
Ha nem foglalkozunk velük, ha nem foglalkozunk az áldozatokkal és az elkövetőkkel, akkor egyre több ilyen hír lesz. És jön a Káin gyermekei 2,3,4…