Bár várható volt a dolog, mi is némi megrökönyödéssel fogadtuk a történteket. Mi értelme volt ennek? Miért gondolja a mi miniszterelnökünk, hogy ennek helye van egy ilyen találkozón? Mit tehetett volna Merkel, tehet-e egyáltalán valamit ilyen esetben az ember, hogy udvariasan, de hárítsa a gesztust?
Fotó: Illyés Tibor / MTI
És egyáltalán: illendő-e egy munkamegbeszélésre érkező nő köszöntésekor ilyen nyilvánvalóan utalni arra, hogy a tárgyalópartner a másik nemhez tartozik?
Annyi bizonyos, hogy nem csupán a magyar kormányfő tartja ezt a régi, a spanyol királyi, majd osztrák császári udvarból elterjedt köszöntési formát. Számtalan sajtófotó bizonyítja, hogy a spanyol uralkodó, János Károly, és az azóta szintén posztjáról leköszönt francia elnök, Jacques Chirac, két korábbi lengyel államfő és az osztrák miniszterelnök is kézcsókkal üdvözölte korábban Angela Merkelt. Ráadásul majdnem mind rosszul csinálta.
Szakértők szerint a kézcsókra nyújtott kézhez lehajol a férfi, és a szája nem szabad hogy érintse a nő kezét, mert az túl intim kapcsolatot feltételezne kettejük között. Ehhez képest ezeken a legmagasabb szintű protokolleseményeken az történik, hogy a kézfogásra kezet nyújtó Merkel kacsóját a szájukhoz emelik ezek a magas rangú férfiemberek. Rosszabb esetben – ahogy tegnap is láttuk –, két kézzel szorongatva a hölgy kezét, nehogy elrántsa, és így elkerülhesse a számára esetleg kellemetlen jelenetet.
A kézcsók kapcsán ugyanis ez a legzavaróbb: hogy nem nagyon lehet udvariasan hárítani,
megúszni, ellépni, mert úgy jár az ember, mint Juncker a kezét szorongató Orbánnal. Nagyon kínos és sokat emlegetett epizóddá válik – mindkettejük számára.
A világ legnagyobb részén a kézcsók egyáltalán nem bevett köszöntési forma, sőt az angolszász országokban, vagy ahol a nőket idegen férfiaknak érinteniük sem illik, kifejezetten udvariatlan, sőt sértő is lehet. Vélhetően Indiában sem minősült az évszázad protokollötletének, amikor a magyar miniszterelnök megpróbálni kezet csókolni Sonia Gandhi miniszterelnöknek.
A kézcsók elméletben a hódolat kifejezése, de a mai gyakorlatot elnézve sokkal inkább úgy tűnhet, mintha ezek a férfiak a náluk jóval nagyobb hatalommal bíró nőt így szeretnék emlékeztetni arra, hogy akárhogy is, de ők az urak.
