Menekültáradat: “Nincs munka, semmi sincs, csak a maffiózók”

200 kilométer, naponta többször

“Nincs munka, semmi sincs, csak a maffiózók. Németországba indultunk, eltartani a gyerekeimet, 15 éve nincs munkám, ha kapok is, havi 100-120 euróért.”

“A csatornán keresztül jöttünk át. Farönköt fektettünk a vízre, hogy az asszonyok és a gyerekek is át tudjanak jönni.”

A fenti mondatok koszovói menekültektől valók, olyanoktól, akik megpróbálnak új életet kezdeni, és akik mindent egy lapra tesznek fel. Az elmúlt hetek híreit figyelve eléggé szembetűnő, hogy most télen vagy sokkal többen indulnak így neki Koszovóból, vagy sokkal többeket kapnak el illegális határátlépés miatt.

A vajdasági hírportál összeállítása szerint a kinti taxisok azt mondják, naponta kétszer is megjárják a Belgrád és Szabadka közötti 200 kilométeres útszakaszt. “3-4 hónapja tart már, hogy vagy tíz busz érkezik, mindegyik zsúfolásig teli utasokkal, vagyis naponta 500-600-an, főként koszovói albánok” – mondta a lapnak egy belgrádi taxisofőr. A koszovói állampolgárok a szerb fővárosból utaznak tovább Szabadka felé, hogy a zöld határon át Magyarországon keresztül jussanak el Nyugat-Európába.

Koszovói határsértők gyalogolnak az úton Ásotthalom és Mórahalom között, néhány száz méterre a magyar-szerb határtól (Fotó: Kelemen Zoltán Gergely/MTI)

70 százalékos munkanélküliség

Az úti cél esetleg Ausztria, de zömmel Németország vagy Hollandia. Az elmúlt hetekben sorra érkeznek a hírek arról, hogy koszovói határsértőket szállítanak le vonatról, például a győri pályaudvaron. Múlt héten csak az egyik rendőrségi akcióban 330 menekültek szállítottak le a Railjetről, ami Bécsbe tartott volna. Mindez azt mutatja, hogy a helyzet egyre fokozódik.

Szász Ildikó, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület programvezetője azt mondja a Nők Lapja Cafénak, Koszovóból az elmúlt négy-öt évben érkeznek rendszeresen menekültek, a többségük télen. “Ennek oka, hogy a társadalmi és szociális problémák óriásiak Koszovóban, nagyon kevesen kapnak munkát, télen még kevesebben. Egyes adatok szerint kint a munkanélküliség a 60-70 százalékot is meghaladja. Ebben az időszakban családostul indulnak útnak abban a reményben, hogy munkát kapjanak, vagy szociális gondoskodásban legyen legalább részük.”

Azoknak a menekülteknek, akiket útközben lekapcsolnak – ahogyan azt Magyarországon az elmúlt hetekben többször is tették –, két lehetőségük van: vagy kérnek, vagy nem kérnek menekültstátuszt. Mivel a menekültek kérdése az elmúlt időben amúgy is forró téma volt, nem árt tudni, hogy csupán gazdasági okokra hivatkozva jellemzően nem kapnak státuszt: ahhoz vagy politikailag, vagy vallásilag kell üldözöttnek lenni. A Koszovóból érkezettek viszont főleg a korrupcióra, az óriási munkanélküliségre és megélhetésre panaszkodnak, így az ő kérelmüket szinte automatikusan utasítják vissza.

A győri rendőrség február 2-án, 249 koszovói határsértőt szállított le a Budapestről Ausztriába tartó Railjet gyorsvonatról (Fotó: MTI)

43 ezer egy év alatt

Addig is, míg a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal hivatalos válasza megérkezik, a menekültek Magyarországon maradnak. A menekültstátusz ugyanis a hivatal mandátumába tartozik. Ezek az emberek úgynevezett menekültügyi őrzött befogadóközpontokba kerülnek: ez egy zárt intézmény. Később viszont menekülttáborokba kerülnek át, az eljárás ugyanis sokszor hetekig is eltarthat. A mostani időszakban pedig akár még tovább. A menekülttáborok nem őrzött intézmények, Szász Ildikó azt mondja, innen sokszor tűnnek el emberek. Nagy valószínűséggel ők folytatják megkezdett útjukat nyugatra.

“Mi csak azokról tudunk, akiket elfognak. Valószínűsíthetően ennél jóval több olyan menekült van, akinek sikerül határokon átjutnia. Pontos számok nem ismertek, de Németországba egyes nagyobb városba 1-2-3 ezer menekült is érkezik egy-egy téli időszakban.” A magyarországi adatokról nemrégen a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal főigazgatója, Végh Zsuzsanna beszélt sajtótájékoztatón: amíg két éve mindössze 2157-en kértek menedékjogot, az elmúlt évben 43 ezren tették ezt. A kérelmezők fele koszovói állampolgár volt, ők egyértelműen a gazdasági motiváció miatt indulnak útnak. Idén év eleje óta közel 14 ezer menedékjogot kérőt regisztrálták már, közülük 10 ezren koszovóiak.

De a menekültek száma ennél jóval több: akadnak ugyanis olyanok, akik elérik a célországot, de olyanok is, akiket elkapnak ugyan, de nem kérnek menekültjogot. Ők nem a hivatal hatáskörébe kerülnek, hanem a rendőrségébe, és úgynevezett idegenrendészeti őrzött szállásokon maradnak mindaddig, míg Szerbiába vagy Koszovóba vissza nem utaztatják őket. Magyarország egyébként a menedékkérők szempontjából továbbra is tranzitországnak számít: a kérelmezők 40-50 százaléka a kérelmének előterjesztését követő 24 órán belül elhagyja az országot, további 30-40 százalékuk 3-10 nap között.

Intézkedő rendőrök elviszik a Keleti pályaudvarról a Győrön és Bécsen át Münchenbe tartó Kálmán Imre Euronigth járatról leszállított menekülteket (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)

Bár még nem indult meg a menekültáradat Ukrajnából, a kinti helyzetet ismerők szerint ezt sem lehet kizárni. És hogy mi lenne a megoldás az egész kérdésre? Szász Ildikó szerint két sarkalatos pont van: fontos lenne, hogy az uniós tagállamok segítsenek Koszovónak például munkahelyteremtésben. “Nagyon sok olyan ország van, ahol lenne kereslet a munkavállalókra, csak a jogi hátteret kellene rendezni hozzá: idénymunkásokra sok helyen van szükség. A keresletet és a kínálatot kellene összehozni.”