Nem a hálapénzre
Az egészségügy átalakítása különböző mértékben és lendülettel ugyan, de évről évre napirendre kerül. Úgy tűnik, a mostani kormány is megpróbálkozik ezzel. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár nemrég azt mondta: megint lesz önálló gyógyszerészeti intézet, nemzeti egészségfejlesztési intézetet hoznak létre, és tízmilliárd forintot költenek a gyermek sürgősségi ellátás fejlesztésére. Az orvosok bérrendezéséért cserébe pedig röghöz kötést írhatnak elő, míg a védőnők helyzetét az új alapellátási törvényben rendeznék.
Mit jelent a röghöz kötés?
Ez a paraszolvencia jelenségével is összefügg: a tervek szerint azok az egészségügyi dolgozók kaphatnának bizonyos mértékű keresetkiegészítést, akik vállalnák, hogy Magyarországon dolgoznának tovább közalkalmazottként állami intézményben, és nem fogadnak el hálapénzt.
A hálapénz elutasításával az orvosok zöme egyetért, legalábbis ez derül ki egy, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) által készített felmérésből. Mivel egy szakorvos nettó bére a 160 ezer forintot is alig éri el, és egy osztályvezető főorvos sokszor több évtizedes életmentő tapasztalattal a háta mögött sem keres nettó kétszázezer forintnál többet, nem meglepő a felmérés eredménye. A szakorvosok jelenlegi fizetésük háromszorosáért mondanának le a paraszolvenciáról. A hálapénz amúgy valóban mindenkinek kellemetlen, a betegnek és az orvosnak egyaránt, mégis, a rendszer fennmaradásához egyelőre úgy tűnik, hogy nélkülözhetetlen.
Erre jelenthetne megoldást az államtitkár javaslata: ha az orvosok vállalják, hogy nem fogadnak el hálapénzt, és nem mennek külföldre, akkor 100-200 ezer forintos nettó bérkiegészítést kapnának.
Talán munkabeszüntetés
Dénes Tamás, az MRSZ elnöke azt mondta a Nők Lapja Cafénak, nem lehet az embereket kényszerítő eszközökkel az országhatáron belül tartani. “Az ösztöndíjrendszer is kudarc volt egészen addig, amíg a röghöz kötés feltételeit fel nem puhították” – emlékeztet. Azonban azt támogatni tudják, hogy ha megvalósul a szakorvosi minimálbér rendszere, akkor hálapénzt ne lehessen elfogadni. A szövetség viszont mindenekelőtt szeretné tisztán látni, mit is jelent majd az életpályamodell az egészségügyben, és ezzel párhuzamosan hogyan szeretnék a béremelés kérdését megnyugtatóan rendezni.
Bár Dénes Tamás korábban zárt ajtók mögött azt mondta: ha mindez nem valósul meg, “el tudják képzelni, hogy munkabeszüntetésre is sor kerüljön”, egyelőre szó sincs arról, hogy sztrájkba lépnének az orvosok. Ő most azt is mondja: a kormány feladata lenne a bérfeszültség csökkentése is. Könnyen belátható, hogy az a főorvos, aki most kétszázezer forintot keres, nem lesz felhőtlenül boldog, ha egy rezidens 275 ezret vihet haza. Dénes Tamás gyorsan hozzáteszi: ez az összeg csak azokra a rezidensekre vonatkozik, akik ösztöndíjban is részesülnek, és mellette megkapják a hiányszakmapótlékot is. (Az ösztöndíj maximális összege havi százezer forint, a hiányszakmáért járó pótlék negyvenezer.)
Az egészségügyi szakdolgozók életpályamodelljével kapcsolatban nincsenek még konkrétumok, így a bevezetés céldátumát sem jelölte ki a kormány. A rezidenseknek éppen ez a bajuk: szeretnék, ha a kérdést belátható időn belül legalább rendezni kezdenék.
