Hillary Clinton: a nő, aki történelmet írhat

Feminfo | 2015. Április 14.
Magyar idő szerint vasárnap délutáni bejelentésével Hillary Clinton egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy ő legyen az Amerikai Egyesült Államok első női elnöke. De ki is ez a nő, mitől különleges egy női politikus, aki csupa férfi ellenében elnökválasztást akar nyerni?

A mindig magabiztos Clinton élete és pályája igencsak bővelkedett fordulatokban és izgalmakban. Amikor Chichagóban 1947 októberében két fiútestvérét követően harmadik gyerekként felsírt a Hillary Diane Rodham nevű kislány, még senki sem sejthette, hogy 61, majd 68 évvel később is az egész ország irányításáért száll majd harcba.

A családjában, erősen domináns, olykor nyers stílusú textil-nagykereskedő apjának köszönhetően hagyományos középnyugati, konzervatív neveltetést kapott. Életrajzírói úgy vélik, apjának a stílusa nagy szerepet játszott abban, hogy Hillary ezzel ellentétes utat választott, és a politikában sem tolerálja a nagyhangú megmondó embereket. Annál inkább, mert úgy fest, ő már fiatalon határozott elképzelésekkel és célokkal rendelkezett.

Megedzették a pofonok

Kislányként Hillary állítólag levelet írt az amerikai űrhajózási hivatalnak, a NASA-nak, mert szerette volna tudni, hogy lehetne űrhajós. Lányok nem lehetnek asztronauták – érkezett a lelombozó válasz.

Mikor egyetemre készült, felvették két rangos intézménybe is: a Harvardra és a Yale-re. Ha akkor a Harvard egyik jogászprofesszora egy beszélgetésen nem közli a választáson merengő Hillaryvel, hogy “nincs szükségünk több nőre” talán náluk végzett volna, ám a fenti mondat elhangzása után egyértelmű volt, hogy a Yale Jogi karát választja, ahol az úgynevezett Seven Sisters College egyikében, az elitegyetemi Wellesley College-ba járt. 235 fős évfolyamán csak 27 lány tanult.

Kevesen tudják róla, hogy egyetem után jelentkezett a tengerészgyalogsághoz is. A minden bizonnyal figyelemfelhívó akciónak szánt jelentkezését azzal utasították el, hogy “túl öreg, nem lát elég jól, és újfent, hogy: nő”.

Hillary Diane Rodham Clintont azonban nem eltántorította, hanem inkább megedzette mindez. Szinte megállíthatatlan. Több “első női” eredményt is magáénak tudhat. Ő volt például az első posztgraduális diplomát szerző First Lady és szintén az első nőként került partneri pozícióba a Mississippitől nyugatra levő egyik legrégebbi és legrangosabb ügyvédi irodánál. Hillary Rodham Clinton jogásznak sem volt épp átlagos, 1988-ban és 91-ben is a 100 legjobb amerikai ügyvéd közé választották.

Magánélet: botrány botrány hátán

Amikor megkérdezték, hogy mi vonzotta férjében, a későbbi elnök Bill Clintonban, úgy felelt: “Az, hogy nem félt tőlem.”

Sok életrajzíró és megfigyelő ugyanakkor azt gyanítja, hogy Hillary és Bill egyetemi évek után, 1974-ben kötött házasságának nem a szerelem, hanem a közös politikai ambíció volt az alapja. Egy lányuk, született: Chelsea. Egyes információk szerint nagyobb családot terveztek, de egészségügyi okokból nem született több gyermekük. Első unokájuk tavaly jött világra, Hillary gyakran hivatkozik is rá, büszke nagymama.

Amikor Hillary először hallotta, hogy férjének viszonya volt Monica Lewinskyval, a hírt állítólag egy “nagy jobboldali összeesküvésnek” tartotta. Ez a mondata afféle szállóigévé vált.

Hillary Clinton soha nem volt divatikon. Iskolás éveiben szívesen hordott cserkész egyenruhát. Később támogatta is az iskolai egyenruhák bevezetésének ötletét. Még azzal is megvádolták, hogy leszbikus lehet, mert nem volt “elég nőcis”. 1998-ban azért megjelent a Vogue-ban, a divatvilág vezető lapjában, bár állítólag majdnem kihátrált a dologból, mert úgy érezte, nem elég nőies. Azóta is rengeteg ehhez kapcsolódó állítása vált szállóigévé, például hogy ha az lenne a célja, hogy címlapra kerüljön, ahhoz épp elég lenne megváltoztatni a frizuráját, és nagy port vert fel az is, hogy nem volt hajlandó egy interjúban a ruhaválasztásairól csevegni a riporterrel. 

 Hillary Clinton, a politikus

A demokrata párti elnökjelölt fiatal felnőttként – még atyai neveltetése szellemében – aktív republikánus volt, sőt kampányolt is a republikánusok 1964-es elnökjelöltje, Barry Goldwater mellett. Ezt a pártot azonban a vietnami háborúról, a polgárjogi mozgalmakról és Nixon elnökről vallott nézetei miatt négy év múlva elhagyni kényszerült.

Az egyetem elvégzése után egy ideig tanított az Arkansasi Egyetemen. 1974-ben a washingtoni amerikai képviselőházban jogtanácsos volt az igazságügyi bizottság mellett és Richard Nixon ügyén is dolgozott.

1993-ban Bill Clinton elnökké választásával First Lady lett. A Fehér Házban sem tétlenkedett, habár a vezetésével kidolgozott javaslatokat később elutasították, a Nemzeti Egészségügyi Reform Munkabizottság vezetőjeként komoly munkát végzett, amikor előkészített egy lehetséges egészségügyi reformot.  Emellett az emberi jogok, ezen belül is a nők egyenlősége és a gyermekvédelem szószólója is volt és maradt. Így vált az amerikai lányok millióinak példaképévé, akinek képe a kor filmjeiben bizony ott volt a szobák falán.

Férje második, sikeres, de szexbotránytól hangos elnöksége után elképesztő eleganciával és emelt fővel folytatta saját karrierje építését

 2000-ben, majd 2006-ban ismét szenátornak választották. Ő volt az első női szenátor New York történetében. 2008-ban az USA történetében második nőként indult el az elnökjelöltségért, ám pártjában akkor alulmaradt Barack Obamával szemben. Az USA legtöbbet utazó (112 országot bejárt) külügyminisztere volt 2009 és 2013 között. 

Cél a Fehér Ház

A 2016-os választáson való indulását régóta sejteni engedte, bár a múlt hétig a rejtélyesség mögé bújva szervezte a hatalmas várakozások övezte kampányát. A kérdés eddig a volt, készen áll-e Hillary. Mostantól az a kérdés, Amerika készen áll-e Hillaryre.

A mostani elnökválasztás több okból is különleges lesz. 2008-ban még Hillary Clinton sem vállalta az elsősorban nőket megcélzó kampányüzeneteket, a női voltát mellékkörülményként kezelte a stábja is. Azóta sokat változott a világ, és annyi máris biztos, hogy ezúttal nem követik el ezt a hibát.

A jövő évi választás egyik legforróbb női témáját már be is dobta: az USA a világ utolsó fejlett országa, ahol nincs állami szinten garantált fizetett szülési szabadság, ezen mindenképpen változtatni akar, és igen, fel akarja venni a harcot a nők, feketék és egyéb kisebbségek bérhátránya ellen.

A demokrata politikusok hagyományosan a női szavazatokkal tudnak nyerni. A női szavazók nemcsak szívesebben támogatják a demokratákat, de a legutóbbi választásokra már jelentős számbeli fölénybe is kerültek, különösen a legnehezebben mozgósítható egyedülálló, nagyvárosi fiatal női szavazók körében. A 2012-es elnökválasztáson már tízmillióval több nő szavazott, mint férfi, ráadásul a republikánusok évek óta szenvednek attól, hogy nem találják azokat a témákat, amelyekkel a nőket meg tudnák szólítani. Az amerikai választásokon egy ideje tudható: a nőknek áll a zászló. Barack Obama elnök már szombaton azt mondta, Hillary Clinton kiváló elnök lenne. Sokan egyetértenek vele.

Clinton egykori külügyminiszterként és first ladyként persze sok nehézséggel is szembenéz. Az ismertsége hátrányt is jelent, minisztersége és férje ügyei miatt folyamatos magyarázkodásra kényszeríthetik ellenfelei már a kampánya kezdetétől. Ráadásul a politikai elit csúcsairól kell, hogy megszólítsa az egyszerű választópolgárokat. Első, az indulást bejelentő videója alapján sikerülhet neki megtalálni azokat az oktatás, az egészségügy, a jövedelmi és egyéb egyenlőtlenségekkel kapcsolatos témákat, amelyekkel nyerhet.

 

Exit mobile version