Elszomorító fényképet küldött az egyik olvasó a 444-nek arról, hogy a szülők milyen körülmények között töltik az éjszakákat a Heim Pál Gyermekkórházban. A képen jól látszik, hogy egy keskeny, minimum négyágyas szobáról beszélünk, szorosan a falak mellett rácsos ágyakkal. Középen alig van hely. Az egyik anya azért letett egy pici matracot, azon feküdt (hozzábújt a kisfia is), egy másik anyuka három széket tolt össze, azon töltötte az éjszakát. Nem ez az egyetlen ilyen beszámoló.
Hokedlin az egész éjszakát?
“Tavaly nyáron egy baleset miatt néhány napos megfigyelésen bent kellett maradnunk a Heim Pál Kórházban az akkor 1,5 éves kisfiammal – meséli egyik kollégánk. – A baba-mama szobák foglaltak voltak, ezért egy hatágyas szobába tettek minket. Mindenki mellett volt szülő, két gyerekkel az apjuk maradt bent. Előttük szoptattam, más lehetőségem nem lévén, a folyosón még többen lettek volna. Én egy szemérmes ember vagyok, nagyon kellemetlenül éreztem magam. De nem ez zavart a legjobban. Az éjszakákat egy széken töltöttem, más megoldás fel sem merülhetett. Egyértelműen közölték ugyanis, hogy matracot eszünkbe se jusson bevinni. Ráadásul a kisfiam rácsos ágyban feküdt, így még a fejemet sem tudtam az ágyára hajtani. Másnap felszabadult a mellettünk levő ágy. Mivel az előző éjszaka miatt nagyon fáradt voltam, ráterítettem egy tiszta törölközőt és a karomra hajtottam a fejem. Amikor bejött egy nővér, azonnal rám szólt. Volt olyan szülő, aki a folyosón aludt a padokon, szintén ülve. A harmadik napra mindenki teljesen odavolt. De nem a körülmények zavartak minket a legjobban, hanem a néhány dolgozóra jellemző empátiahiány.”
Forrás: TASZ Facebook-oldala
Mint egy hotelszoba
A szintén fővárosi Szent Imre Kórház egyik osztályáról egészen más hírek érkeztek. “Orrmandulaműtétre vittem be a kislányom, ráadásul a Szent Imrében csak felnőtt fül-orr-gégészet van. Többnyire négy-hat ágyas szobákat láttam, de volt több kétágyas terem is. Minket – és ahogy elnéztem, a többi kisgyermekes anyukát is – automatikusan a kétágyas szobába tettek, ráadásul úgy, hogy az egyik ágy minden esetben a szülőé volt. Össze is tolhattuk őket, ha akartuk. A nővérek hozzáállásán az látszott, hogy a világ legtermészetesebb dolga, hogy a szülőkre is figyeljenek.”
Pont a Heim Pálban?
A 444-nek küldött olvasói fényképpel kapcsolatban megkerestük az érintett kórház vezetését. Az alábbi kérdéseket küldtük el nekik:
- Milyen körülményeket tudnak biztosítani a 14 évesnél fiatalabb, különösen a kiskorú gyerekek szüleinek az ott alvásra?
- Mi az oka annak, ha a körülmények valóban olyanok, mint a fényképen?
- 2014-ben a Heim Pál Gyermekkórház kapta a legtöbb támogatást az 1%-os felajánlásokból. (Közel 155 millió forintot – a szerző megjegyzése.) Világos, hogy a gyógyításé az elsőbbség a költségtervben, de a jelek szerint szükség lenne némi invesztícióra más területen is. Tudnak a gyerekek kísérőinek körülményeire áldozni a jövőben?
Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Amint reagálnak, frissítjük a cikket.
|
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) “Gyerekkel vagyok” címmel idén áprilisban kampányt indított. Céljuk hogy minden kórházban legyen lehetőség rá, hogy a szülők beteg gyermekük mellett maradhassanak, akár több éjszakára is. A néhány intézményben már működő jó gyakorlatok feltérképezésével szeretnék, ha ezeket a többi kórház is átvenné, és ha a szülői jelenlét egységesen biztosított lenne minden egyes gyermekeket ellátó osztályon.
|
