nlc.hu
Aktuális
Diákmunka: így találd meg a legtutibbat

Diákmunka: így találd meg a legtutibbat

Mennyit lehet keresni? Hány éves kortól lehet diákmunkát vállalni? Mire kell figyelni, hogy ne verjenek át? Szakértői segítséggel végigjártuk a diákmunka-keresés útvesztőit, hogy nektek már ne kelljen.
  • Ma Magyarországon a törvényileg előírt minimálbér 604 forint óránként, vagyis havonta ebből 105 000 forintnyi fizetést lehet összehozni. A diákmunkák esetében ez a kiindulási alap, ez az összeg a fővárosban valamivel magasabb, 650-700 forint körül alakul óránként. A Meló-Diák Kft. ügyvezető igazgatója, Marosi László szerint ilyen bérezésre leginkább a betanított munkára, könnyű fizikai vagy egyszerű adminisztratív munkára jelentkezők számíthatnak.
Évente átlagosan 160 - 180 000 diák vállal valamilyen munkát
Évente átlagosan 160-180 ezer diák vállal valamilyen munkát

 “Évente mintegy 160-180 ezer diák vállal munkát, ebből 120-130 ezer iskolaszövetkezeteken keresztül találja meg az elfoglaltságát – magyarázta a szakember. – Persze más módon is hozzá lehet jutni egy kis zsebpénzhez, azonban ez sokszor kockázatokkal járhat, mert ha a diák egy adott céggel vagy vállalattal köt megállapodást, előfordulhat, hogy nem fizetnek időben, próbaidőre, próbanapokra hivatkozva kevesebbet fizetnek, esetleg teljesen más feltételeket kényszerítenek rá a fiatal és tapasztalatlan munkavállalókra, mint amire számítottak.”

  • egy iskolaszövetkezetbe való belépéskor a diákoknak úgynevezett vagyoni hozzájárulást kell befizetnie: ez 1000-3000 forint között van, amit a végén, az iskolaszövetkezetből való kilépéskor visszakapnak
  • “Olyan ez, mintha egy Bt-ben vagy Kft-ben lennének tulajdonosok, tehát ez csak a törvényi keretek miatt szükséges – mondta Marosi László. – Vannak cégek, ahol regisztrációs díjat vagy közvetítési díjat kérnek a diákoktól, ezek azonban szinte mindig kétes szándékú vállalkozások, célszerű ilyenkor sarkon fordulni és távozni.”
  •  a diákok az iskolaszövetkezetekkel szerződnek a munkakörülményekre és a kifizetésre is, amelyekre a szervezet garanciát vállal, akkor is, ha az adott cég, ahol a diák elhelyezkedik, csak 60 vagy 90 napra fizetne; az iskolaszövetkezet pedig nem a diák fizetéséből kap százalékot, hanem a diákot kereső cég állja közvetítési díjat.
  • diákmunkát ma Magyarországon már 15 éves kortól lehet vállalni – bizonyos megkötésekkel – azonban a cégek java része a 16. évüket betöltött diákokat keresi az egyszerűség miatt. A munkavállaló diáknak a személyes irataira (személyi igazolvány, TAJ-kártya, adóigazolvány, iskolalátogatási igazolvány vagy érvényes diákigazolvány) van szüksége, illetve, ha még nem múlt el 18 éves, akkor szülői hozzájárulásra is.
Sok az idegenforgalmi muka, a nyelvtudás itt elengedhetetlen
Sok az idegenforgalmi muka, a nyelvtudás itt elengedhetetlen
  • A nyelvtudás nem feltétlenül szükséges, de hatalmas előny, ugyanis a nyelvtudást igénylő pozícióknál rendszerint magasabb óradíjat kapnak a diákok, ráadásul nyáron megszaporodnak az idegenforgalommal, turizmussal kapcsolatos feladatok (pl. recepciós munkák), ahol nem árt idegen nyelveket beszélni, ezt egyébként az iskolaszövetkezetek le is tesztelik a munkára jelentkezők esetében.
  • Ami az önéletrajzot illeti, Marosi László szerint a legtöbb esetben nincs rá szükség, azonban nem árt megírni egyet-kettőt, ha másért nem, gyakorlásképpen. Illetve előfordulhat, hogy a szövetkezet kér be önéletrajzot a diáktól, ha olyan állásról van szó, ahol valamilyen speciális képzettségre – például programozás, szoftverfejlesztés vagy a már említett nyelvtudás – van szükség.

Mi a helyzet a próbaidővel? És a munkaidő hogy alakul? Szabadságra mehetek?

Diákmunka esetében is kizárólag csak fizetett próbaidő jöhet szóba, vagyis az első perctől kezdve munkaszerződés alapján történhet csak a munkavégzés. Marosi László szerint a diákmunka esetében a próbaidő nem arról szól, mint a felnőttek munkába állása esetén, utóbbi helyzetben ugyanis ez arra szolgál, hogy a munkavállaló és a munkaadó is fel tudják mérni, hogy mennyire tudnak együtt dolgozni.

Sok diák választ árufeltöltő munkát, az egyszerűség és a rugalmasság miatt
Sok diák választ árufeltöltői munkát, az egyszerűség és a rugalmasság miatt

 A diákmunkák esetében általában betanulási időről lehet beszélni, amíg a jelentkező megismeri a feladatait. Ha a megbízó elégedetlen a diák munkájával, és visszaküldi a diákot, az iskolaszövetkezet új munkavállalót küld helyette, a diák számára pedig keresnek a képességeihez, igényeihez jobban illő pozíciót.

Ami a munkaidőt illeti, a 16 éves kor alatt a diák kizárólag a nyári iskolai szünet időszakában dolgozhat. Emellett nem vállalhat éjszakai munkát és nem dolgozhat ünnepnapokon, még 16-18 éves kor között sem. 18 év felett természetesen ezek a korlátozások már nem érvényesek.
 

 Ami a szabadságot illeti, a diákmunkának megvan az a pozitívuma, hogy kellően rugalmas, ugyanis a diákmunka-közvetítőknek igazodniuk kell a tanrendhez, illetve a nyári szünet hónapjaihoz. Aki tehát a nyári munka mellett egy kis nyaralást vagy egy-egy fesztivál meglátogatását tervezi, az a jó hírünk van, hogy megteheti.

 Mi van az adózással?

 Az iskolaszövetkezet minden ezzel kapcsolatos teendőt elvégez, a diáknak ezzel semmi dolga nincs. Az órabért 16% személyi jövedelemadó terheli, ezt a szövetkezet fizeti be a NAV-nak. A diákoknak legfeljebb a személyi jövedelemadó-bevallásukat kell kitölteniük, de a szövetkezet ebben is segítséget nyújt, emellett az elvégzett munka után a diákok megkapják az ilyenkor szükséges M30-as nyomtatványt is. Más esetekben, a “magánúton” megszerzett diákmunka esetében a diák dolga, hogy az összes járulék és egyéb költség megfizetéséről gondoskodjon.

A kormány várhatóan nemsokára hirdet ki egy új rendeletet, amelynek célja a diákmunkáért járó minimális fizetés rögzítése, vagyis tulajdonképpen a diákminimálbér megállapítása.. “Ennek a tervezett kormányrendeletnek a célja, hogy tisztább helyzetet teremtsen a diákmunka kérdését illetően” – mondta el megkeresésünkre válaszolva Marosi László, a Meló-Diák Kft. ügyvezető igazgatója. “Korábban sok panasz érkezett a diákokat tisztességtelenül foglalkoztató iskolaszövetkezetekkel szemben, ahol nem minden elvégzett munkaóra után fizettek a diákoknak. Az új rendelet kötelezővé teszi a kifizetést, illetve meghatároz egy minimális kifizetési szintet, amit a NAV a későbbiekben ellenőrizhet is. Ez öntisztulást fog eredményezni a piacon és azok a cégek fognak versenyben maradni, akik tisztességesen foglalkozatják a diákokat. Ez természetesen a tanulók, fiatalok számára is jó lesz, ugyanis megszűnik az eddigi árverseny és a diákok is biztosak lehetnek benne, hogy megkapják az elvégzett munkáért járó pénzt, fehéren és átláthatóan.”
 

További álláskeresési tippek az NLCafén:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top