Magyarországon ma is példaértékűen működik az a védőnői rendszer, melynek alapjait még a múlt század első évtizedében, éppen száz éve rakták le olyan kiváló orvos professzorok, mint Tauffer Vilmos és Heim Pál, akik az 1915-ben alapított Országos Stefánia Szövetséggel a majd a Központi Védőnőképző Iskolában elindított gondozóképzéssel világviszonylatban is kiemelkedő színvonalú egészségügyi és családvédő hálózatot hoztak létre. Ennek örököse, a mai védőnői szolgálat napjainkban is elsődleges céljának tekinti a nők egészségének védelmét, a várandós és gyermekágyas anyák felügyeletét, az újszülött csecsemők gondozását születésüktől tanköteles koruk végéig éppúgy, mint a komplex családgondozást. Hogy ez a rendszer és a benne dolgozó szakemberek mekkora értéket jelentenek, jól mutatja, hogy még a fejlett Ausztriában is csak egyszerű szociális munkások látják el ezt a feladatkört, Nagy-Britanniában pedig csak hathetes korban veszi át a gyermeket a szülésznőtől a védőnő, aki ezt a feladatát az iskoláskor kezdetén a “közösségi nővérnek”adja tovább. Hasonlóan magasan kvalifikált szakemberekből, kifejezetten erre szakterületre kiképzett védőnőkből álló családvédő és egészségfejlesztő rendszer hazánkon kívül egyedül csak Finnországban működik Európában.
Sok gyermekről nem is tudják, hogy beteg
Annak ellenére, hogy olyan unikumnak (már-már Hungaricumnak) számít ez a rendszer, amire valóban büszkék lehetünk – hiszen nálunk éveken át kiváló szakemberek kísérik figyelemmel a várandós anyák, gyermekágyas kismamák és a megszületett gyermek sorsát –, a kora gyermekkorban kialakuló fejlődési rendellenességek felismerésében mégis hiányosságok mutatkoznak. Legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy az eddig rendelkezésre álló adatok alapján kevesebb, mint 5 százalék volt a 0-7 éves korú gyerekek körében a valamilyen fejlődési problémával kiszűrtek aránya, ám egy egészségügyi projekt keretében elvégzett felmérés során használt egyszerű módszerrel ez az arány 7, 33 százalékra nőtt. Ez a szám világosan mutatja, hogy sok olyan rejtett eset és fejlődési rendellenesség van, amely még a védőnők erőfeszítései ellenére sem kerül idejében napvilágra.
Időben felismerhetnénk a betegségeket
Márpedig nagyon fontos, hogy a különféle fejlődési rendellenességeket időben felismerje akár a szülő, akár a védőnő vagy a gyermekorvos. Hiszen minél hamarabb derül ezekre fény, annál jobb eredmények érhetők el a fejlesztő kezelésekkel, legyen szó akár olyan mentális problémákról, mint az autizmus és az érzelmi megrázkódtatásokból származó viselkedészavarok, vagy olyan szervi rendellenességből adódó betegségekről, mint például az epilepszia és a különféle növekedési problémák. Sokszor ezek a betegségek csak iskolás korban derülnek ki, amikor már kevésbé hatékony a beavatkozás, pedig a problémára utaló jelek egészen kicsi korban is észlelhetnék akár maguk a szülők is. Perszer ehhez a szülőknek tudniuk kéne, hogy egyáltalán miféle jeleket keressen a gyermekén.
A Koragyerekkori program kérdőíve
Ezen a téren mutatott fel nagyon jó eredményeket az a bizonyos módszer, amiről az imént már szó volt. Egy uniós támogatással indított egészségügyi projekt, a Koragyerekkori program a 0-7 éves korosztály optimális fejlődésének komplex támogatását célozza meg, aminek keretein belül egyebek mellett kifejlesztettek egy kifejezetten a szülők szánt kérdőívet, amire válaszolva jó eséllyel már otthon kiderülhet, hogy vannak-e olyan jelek, amik arra utalnak, hogy a gyermeknek esetleg addig fel nem ismert fejlődési rendellenességei lehetnek. A kérdőív olyan egyszerű és világos kérdések sorát tesz fel különféle korcsoportú babákra és gyermekekre vonatkozóan (például: “A gyermek egyforma gyakorisággal mozgatja-e mind a négy végtagját?”, vagy “Önállóan, kapaszkodás nélkül, sarkát életéve jár?”), amikre bármelyik szülő könnyedén választ tud adni. A Koragyerekkor program vizsgálata során ezt a kérdőívet 1650 szülő töltötte ki, és a felmérés kimutatta, hogy a gyerekek többségénél, akiket az orvos később kiszűrt valamilyen fejlődési problémával, már a szülői kérdőív is fényt derített rendellenességre utaló jelekre. Ez a következő dolgot jelenti: ha a kérdőív a jövőben elterjed a szülők között és ők ezt figyelmesen kit is töltik, akkor sokkal nagyobb arányban juthatnak el még időben a beteg gyerekek az orvoshoz és kezdhetik meg a szükséges fejlesztési terápiákat. Hiszen ha a kérdőív alapján rendellenesség gyanúja merül fel a szülőben, akkor soron kívül, még a kötelező szűrővizsgálat előtt elviszi a gyermekét orvoshoz.
Mikor lesz elérhető a kérdőív?
Hogy ez a teszt mikor kerülhet ki valamennyi szülőhöz, és mikortól járulhat hozzá a Magyarországon élő több mint 600 ezer gyermek egészségének megőrzéséhez, még nem tudható pontosan. A Koragyermekkori program keretében most lezárult teszt eredményei alapján előbb ugyanis kidolgozzák ugyanis azt a részletes szűrési módszertant, amely a 2014-15-ben megvalósuló képzések során átadhatók a védőnőknek, házi gyermekorvosoknak, illetve a gyermekeket ellátó háziorvosoknak, és ezt követheti majd a szülői kérdőív bevezetése és mindennapi használata.
