Amikor valaki munkát keres, normális esetben pályázatok tömkelegét küldi el a kiválasztott álláshirdetésekre. Jobb esetben olyan daily routine ez emberünknek, mint a reggeli–esti fogmosás. Minimum.
Mindenhová “cégreszabottan” elküldi az anyagát, hogy ezért meg ezért szeretne csak itt, csak nekünk dolgozni. Mert nagyon kell neki a pénz, ami érthető is. Eközben egy dolog tűnik el jó mélyen az álláskeresés sokszor kilátástalan útvesztőjében: az ember maga. Vajon hányan mernek kilógni a sorból? Ki mer kilépni a sablonból?
Motivációslevél-sablonok árasztják el az álláshirdetési oldalakat, és a legtöbb ember beáll ebbe a sorba. Egy biztos: a pénz mindenkit motivál. Ne legyünk álszentek, mindenki pénzért adja el az idejét. Nem mindenáron persze, de ha valaki állásra pályázik, valószínűleg el akarja tartani saját magát, a családját, adott esetben a szüleit. Ez már épp elég motiváció a mai világban, hogy aki munkaképes, az “keresni” tudjon.
A folytatásért kattints az Emberibb caféblogra!
