A globális felmelegedés után ez lesz a következő problémánk

A globális halványulás annyit jelentett, hogy elkezdett csökkenni a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyisége: Az 1950-es évektől fogva tízévente körülbelül 2 százalékkal csökkent a fény mértéke. Ezért egyértelműen a levegőben lebegő szennyező részecskék voltak felelősek.

Jön a globális barnulás

A jelenség neve a globális felmelegedés angol megfelelőjére, a global warmingra rímelő global browningból jön. Ez annyit jelent, hogy a tavak és folyók vize a vízben lebegő szerves anyagok miatt egyre zavarosabb lesz, amelynek eredményeként egészségtelen, barnás árnyalatot kap.
Egyelőre ott tartunk, hogy a jelenség lehetséges hatásait világszerte igyekeznek felmérni a környezettel foglalkozó kutatók. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a vízminőség romlása negatív hatással lesz az élővilágra, az emberiség számára pedig – legalábbis az ivóvíz előállítását illetően – jelentős extra költségeket hozhat majd, mivel a jelenlegi víztisztító eljárások mellé további költségeket jelentő megoldásokat kell majd bevezetni.

Képünk illusztráció, de ha nem teszünk valamit, a világ vizei úgy fognak kinézni, mint itt a bal oldalon (Fotó: Tumblr)

Természetesen mi vagyunk a felelősek

A barnulásról egyértelműen az ipari működés szennyező hatása, illetve a szennyezéssel összekapcsolható globális felmelegedés tehet. Míg a globális halványulást a levegőbe kibocsátott szennyező anyagok mértékének csökkentésével, korszerűbb szűrőberendezések telepítésével hatékonyan tudta kezelni az emberiség, a barnulás keményebb dió lesz. Arról nem beszélve, hogy nem várt mellékhatásai lehetnek. Ez így volt a halványulás esetében is: a levegőben lebegő részecskék ugyanis, bár a mezőgazdaság számára káros hatásúak voltak, visszaverték a bolygóra érkező napfény egy részét, ezáltal csökkentve a globális felmelegedés hatásait.

A barnulást azonban egyrészt közvetve vagy közvetlenül épp a felmelegedés okozza: a melegebbé váló vizekben ugyanis gyorsabban pusztulnak a mikroorganizmusok és a növények, az utánuk visszamaradó szerves anyagok pedig hozzájárulnak a vizek zavarossá válásához. Ha a tudomány talál egy megfelelő módszert ennek mérséklésére, nem kizárt, hogy annak hosszú távon más fajta negatív hatásai is lehetnek.

Minden mindennel összefügg

Az emberiség környezetvédelemmel kapcsolatos problémáinak feltérképezése során szereti beskatulyázni a problémákat (lásd: globális felmelegedés, halványulás, barnulás stb.), azonban azt mintha elfelejtenénk, hogy ezek a kérdések szoros összefüggésben állnak egymással. Az sem segít a probléma megoldásán, hogy a mai napig úgy tekintünk a bolygó légkörére, mintha egy szennyvízlefolyó lenne, amibe büntetlenül leengedhetünk bármilyen mocskot.

Bár az éves klímacsúcsokon a világ vezető politikusai jellemzően hangzatos szólamokban állnak ki a környezeti károk enyhítése mellett, a szép szavakat ritkán követi kemény akció. Pedig ideje lenne hozzálátni, mert már így is túl késő. Vezető klímakutatók szerint ugyanis mindössze két évtizedünk maradt, mielőtt visszafordíthatatlan károkat okoznánk a bolygónak: erre jó példa a Nagy-Britanniát elárasztó özönvízszerű eső, amely az elmúlt hónapban áztatta bőrig a szigetország lakóit, számos lakott területet elöntve.

További cikkek környezetszennyezésről az NLCafén:

• Feleannyi hal él a tengerekben, mint 45 évvel ezelőtt
• Szeméttel volt teli a halott kardszárnyú delfin gyomra
• Sokkoló képeken mutatja meg egy fotós, milyen károkat okoz a mérgező hulladék