Szépségkirálynők, mi lett veletek? – 30 év, 24 Miss Hungary, 1 rendszerváltás
Miss Hungary: a legrégebbi országos szépségversenyünk. 1929-ben rendezték először, tizenegy éven át megtartották, majd jött a II. világháború. Negyvennégy év szünet következett, majd 1985-ben a fonyódi gimnazista, Molnár Csilla Andrea lett az új korszak első szépségkirálynője. Rá egy évre, tizenhét évesen választotta az öröklétet. Akkor már javában keresték Miss ’86-ot, de a tragikus hírre félbeszakították a középdöntőt. Csak 1989-ben lelt gazdára újra a korona, Gerlóczy Magdolna személyében. Vele kezdtük azt a cikksorozatot, amit az alábbi tabló ihletett. Bálint Antónia, Balogh Edina vagy Dammak Jázmin “utóéletéről” sokat tudni, de vajon mi lett a fekete-fehérben mosolygó Czuczor Kingával, a titokzatos Papp Bernadettel, a Naomi Campbellel pózoló Farkas Tímeával, a keleties Sas Leilával vagy a széles mosolyú Polgár Ildikóval? Ennek igyekszünk utánajárni.
Győrben születtem, és tizennyolc éves koromig ott is éltem, azután költöztem Budapestre, egy szerelem miatt. Győrben nemigen volt lehetőség dolgozni, leginkább hoszteszmunkák adódtak 350 forintos óradíjért. Emlékszem, egyszer fotóztunk valamit, amiért kilencezer forintot kaptunk – hatalmas dolog volt nekünk. A mai napig használják a képeimet. Itt, a fővárosban a sokszorosát fizették volna, az első itteni munkáimért annyit kaptam, hogy el sem hittem…
Először azonban leérettségiztél – még Győrben.
A munkák miatt magántanulóként fejeztem be a sulit, utána marketing és reklám szakra jártam, majd a Külkert kezdtem el Pesten, hogy a szülők megnyugodjanak, de végül csak az egészségfejlesztés szakot fejeztem be levelezőn.
Mikor kaptad az első munkáidat modellként?
Tizenöt évesen, bár azok nem igazán nevezhetők annak. Amire sokan emlékeznek: egy szőnyegkereskedés arca voltam, függönyöket, fürdőszobai kilépőket is reklámoztak velem. Három napig fotóztunk, és onnantól az utolsó szőnyeg csomagolásán, kis naptáron, plakáton is az én fejem volt.
Polgár Ildikó, Miss Hungary 2008 (Fotó: Révai Sára)
Fárasztó lehet…
Napi tizenöt órát fotóztunk, a maradék pár órában oda-vissza utazás, hajmosás, sminket lemosni, enni, hulla voltam. Viszont a pénzből, amit kaptam – kicsit kipótolva – anyukámnak autója lett. De emlékezetes munka volt az is, amikor egy szupermarketnek voltam az arca; kötözött sonkákkal pózoltam. Úgy indult, hogy egyetlen fotózáson kellett angyalkát alakítanom, és olyan jól ment, hogy felajánlottak egy több éves szerződést. Ha beléptél a boltba, engem láttál. Ha felnéztél, a plafonról lógtam lefelé kartonpapíron. Ha mentél tovább, a háztartási gépek kölcsönajánlatánál is én voltam a megállítótáblán, és ha az újságba belenéztél, én mutattam be a ruhákat. Mindenütt ott voltam.
Érdekel a többi királynő is? Itt olvashatsz róluk:
“Addig fogom csinálni, amíg csak szép vagyok” – Sas Leila, Miss Hungary 1998
“Ha nagymama leszek, ugyanúgy Miss Hungary leszek” – Gerlóczy Magdolna, Miss Hungary 1989
“Addig fogom csinálni, amíg csak szép vagyok” – Sas Leila, Miss Hungary 1998
“Ha nagymama leszek, ugyanúgy Miss Hungary leszek” – Gerlóczy Magdolna, Miss Hungary 1989
Előfordult, hogy számodra is meglepetés volt, amikor “szembejöttél” magaddal?
Volt ilyen. Egy újságnak fotóztunk annak megfelelő összegért, bikiniket mutattunk be. Sok idő múlva egyszer csak megláttam egy plakátot az utcán. Le volt vágva a fejem, nyaktól lefelé látszottam csak a képen, de felismertem a vékony derekam, sőt még az anyajegyeimet sem retusálták le.
Mit csinál ilyenkor a test tulajdonosa? Perel?
Á, nem. Jelentkeztem az ügynökségnél, és kifizették.
A suliban te voltál a “szép lány”?
Nem, sőt azt hiszem, engem nem szerettek ott igazán. Folyamatosan dolgozni jártam, emiatt hiányoztam, ha mégis bent voltam, magától értetődő volt, hogy én felelek. Amikor pedig magántanuló lettem, a tanárok azt mondták, úgysem fog sikerülni.
“Én mindig azt mondom, úgy menj végig, azzal a mosollyal, hogy a koronát odaképzeled a fejedre.” (Fotó: Révai Sára)
Milyen volt az első szépségversenyed?
Egy kis helyi verseny, Strand Szépe választás. Tizenhat éves voltam. Oda volt írva, hogy a résztvevőknek ajándék strandbérletet adnak, ez nagyon jól hangzott. Hogy mennyire nem voltam még képben akkoriban, mutatja, hogy odaállítottam strandpapucsban, számomra ez volt a logikus, ha egyszer strandszépségverseny. Persze mindenki magas sarkúban volt, meg sminkben. Én meg nemhogy nem sminkeltem, de úgy gondoltam, ha úgyis a strandon van az egész, előtte még úszom egyet…
Mi lett a vége?
Megnyertem. Addig sosem gondoltam, hogy kilógok a sorból a genetikámmal, ott kezdtem észrevenni, hogy vannak egyenesebb derekú lányok, meg laposabbak… Annyi mindent kaptam – bikiniutalványt, ékszereket –, hogy anyukámmal belegondoltunk, hogy ha kisminkelnek és végigvonulok, még el is érhetek valamit. Ha mondjuk, wellnesshétvégét nyerek, akkor elmegyünk rá, ha másvalamit, akár el lehet adni… Megválogattam, hogy mire megyek, nem voltam ott minden falu szépe versenyen. Rájöttem, hogy ebből lesznek munkáim. A zsűritagoknak majd beugrik, ki az a Polgár Ildikó, a fotósok megismernek. Amikor a Miss Tini Hungaryn második lettem, Maximovits Anett pedig első, beszéltük, milyen jó lenne elindulni a felnőttben, és hogy majd egymásnak adjuk át a koronát. Így is lett.
Húszévesen lettél Miss Hungary. Milyen volt a mezőny?
Voltak lányok, akik előtte más versenyeken már elértek jó helyezéseket: tökéletes testek, tökéletes mosolyok… Az a jó, hogy engem nem úgy neveltek, hogy kislányom, te vagy a legjobb, a legszebb, a legokosabb, hanem anyu mindig megmondta, hogy az a lány azért jobb nálam, nekem mi a hibám, azt hogyan kéne eltakarni. Tudtuk, hogy az arcom nem annyira különleges, de az alakom kiemelkedik a mezőnyből.
Hogyan zajlott a verseny?
Jó volt a helyszín nagyon, a Stefánia palota. Nagyjából egységes estélyi ruhánk volt, nem az volt, hogy akinek a szülei gazdagok, kibérelnek egy szuper estélyit, és ezzel előnyhöz jutnak.
Nem furcsa majdnem meztelenül végigvonulni a zömében öltönyös zsűri előtt?
Fitneszversenyző is vagyok, hozzászoktam, hogy elöl ekkora a bugyi, hátul nincs is, szóval nincs gondom ezzel. De ha végig kell mennem a strandon, törölközőt tekerek magamra. Ott nagyon bámulnak mindig, és ez zavar. Úgyhogy nem is nagyon járok strandra.
A legtöbb jelentkező azt mondja, nem gondolta, hogy nyerhet, sőt jelentkezni sem akart igazán. De te nyerni akartál.
Nyerni. Azt mondtam anyukámnak, nem akarok hazamenni második hellyel. Voltak, akik tapasztalatlanok voltak, mondjuk nem mertek mosolyogni, vagy nem húzták ki magukat. Én mindig azt mondom, úgy menj végig, azzal a mosollyal, hogy a koronát odaképzeled a fejedre, és egyesével nézz bele minden zsűritag szemébe: nézz meg jól, mert én fogok nyerni. És ez bejött.
Emlékszel a győzelem pillanatára?
Igen. Látod, hogy hány rózsa van a kezedben, amivel a zsűritagok szavaznak, mégis, mikor kimondják a neved, újra meg tudsz lepődni. Anyu szemben ült velem, és láttam, hogy boldog. Jó érzés, ha vissza tudsz adni a szüleidnek valamit.
Mi volt a nyereményed?
Egy egyhetes miami bevásárlóút, amit a mai napig nem használtam fel.
Hogyhogy?
Amikor indultam volna, akkor halt meg a párom. Baleset volt, lezuhantak egy kisrepülővel. Hétfőn volt a baleset, csütörtökön divatbemutatóztam, hazamentem, és bőgtem egy nagyot, másnap koreográfiát tanítottam, otthon újra bőgés, reggel összeraktam a fejem… A barátai néha még mondogatják, hogy “ti még mindig együtt lennétek”. Senki nem tudta, mennyit jártam pszichológushoz, kineziológushoz, coach-hoz… még a családom se. Új lakást vettem, nem maradtam abban, amiben éltünk. Sokan segítettek, munkát ajánlottak, hogy lefoglaljam magam, és kaptam egy cicát, hogy ne legyek egyedül. Azt nem mondanám, hogy őt kerestem másokban, de ha jött valaki, mindig megállapítottam, hogy Balázzsal ez vagy az hogy lett volna. Mindig mindenkiben találtam hibát, és azon agyaltam, vajon ő mit szólna ehhez a fiúhoz? Éveken át így hoztam meg minden döntésemet.
Ugye ma már nem vagy egyedül?
Nem, egy ideje már nem. Dubajban voltam fitnesz-világbajnokságon, és az öltözőben megkérdeztem egy srácot, segítene-e barnítani. Segített. Fura, mert ott álltunk pucéran, elkezdtünk beszélgetni, aztán itthon folytattuk. Nyolc hónapja vagyunk együtt. Tulajdonképp semmiben nem olyan, mint gondoltam volna, vagy amiről azt hittem, hogy a típusom. Sokan mondják, hogy nem mernek megszólítani, de aki tényleg engem akar, az megtalálja a módját.
Polgár Ildikó és párja
Még ha te nem is akarod…
Hát igen, vannak kellemetlen érdeklődők is. Van, aki naponta több üzenetet küld Facebookon, vagy megtudja a telefonszámomat. Nem a Miss Hungary miatt, csak meglátnak egy fotót. Nem tudják, hogy ez csak aznap ilyen, de pár nappal a verseny után, mikor bekajálunk, és elindul a vizesedés, lehet, hogy már kilenc kilóval vagyok több… Most például 47-ből 56 lettem három nap alatt. Az apám-, nagyapám-korúak inkább munkákon próbálkoznak. Vagy már eleve azért választanak ki. Egy bemutatón vagy hoszteszmunkán ugyebár kedvesnek kell lenni mindenkivel, és aki akarja, az félreérti ezt. Vesztettem el munkát is amiatt, mert visszautasítottam valakit, persze olyan is akadt, aki pont azért dolgoztatott, nehogy balhézzak, és a felesége, barátnője fülébe jusson, hogy ajánlatot tett.
Akár pénzeset?
Olyan is volt. Adna egy autót, lakást, pénzt – van, aki pofátlanul keveset, amennyiért bárhol rendelhet lányt… Talán másfél millió volt a legtöbb. Nem ítélem el, ha valakinél ez működik, és el tudja felejteni másnap. Előfordult, hogy tudtuk, az kapja meg a munkát, aki többet is vállal. És olyan is volt, hogy egy rendezvényen valaki eltűnt mellőlünk, tudtuk, hogy olyankor nyújtja a pluszszolgáltatásokat.
Ildi és keresztlánya
A tapasztalataid birtokában újra elindulnál, ha tehetnéd?
Igen, biztosan, nekem csak előnyöm származott belőle. Ha bárhol a világon azt mondod, Miss Hungary 2008 vagy, értik az emberek. A cím sokat segített, prémium hoszteszmunkák sorát hozta, és az összeg is magasabb. Sok mindent visszamondok, ahol nem korrektek, vagy szerződés nélkül akarnak dolgoztatni, de összességében… ki az a huszonnyolc éves lány manapság, aki olyan munkát csinál, amit szeret, és maga osztja be az idejét? Évek óta van egy lakásom, a saját pénzemből vettem. Két és fél éve indulok fitneszversenyeken, van VB-második és harmadik helyem is, most már szeretnék egy elsőt. Van egy keresztlányom, ott van anyukám, a nővérem, a párom maximálisan támogat… szeretek ennyi idős lenni. Most már nőnek néznek, nem lánynak. Túl vagyok a baleseten, apu halálán, tudom értékelni a legapróbb dolgokat. Mindennap úgy kelek fel, hogy boldog vagyok.
