Magyarországon a rugalmas nyugdíjazás még szinte ismeretlen fogalom, bár a szakértők szerint ez enyhítheti az egyre égetőbbé váló nyugdíjkérdést – írja az origo.hu az Aegon kutatására hivatkozva.
2050-re a 60 évnél idősebbek lélekszáma 2 milliárdra nő, azaz a világ teljes lakosságának 21,1 százalékát fogja kitenni. Ez pedig alapjaiban forgatja fel az állami társadalombiztosítási rendszer eddigi működési modelljét – jegyzi meg az Aegon elemzése.
Megoldás lehet a rugalmas nyugdíjazás
A 2015. évi Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásban 16 ezer munkavállaló és nyugdíjas vett részt. A jelentés az európai, amerikai, ausztrál és ázsiai kontinens 15 különböző országára vonatkozóan mutatja be a rugalmas nyugdíjazás globális trendjeit és jelenségeit, és ajánlásokat fogalmaz meg a törvényhozók, a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt.
Globálisan a megkérdezett munkavállalók 51 százaléka 65 évesen vagy azt követően, vagy egyáltalán nem szeretne nyugdíjba menni, azaz dolgozna tovább. A megkérdezett munkavállalók több mint felének (56 százalékának) az az elképzelése, hogy rugalmasan lép át a munka világából a nyugdíjas évekbe; ugyanez az arány az 55 év felettiek körében 55 százalék, és még ennél is magasabb a fiatalok körében. A legtöbben ennek okaként az aktív életmódot, a munka élvezetét és anyagi természetű érveket neveztek meg.
A munkavállalók azt tapasztalják, hogy a munkáltatók nem igazán segítik elő a rugalmas nyugdíjba menetelt. Az 55 év feletti munkavállalóknak csupán 27 százaléka nyilatkozta, hogy a munkáltatója lehetőséget ad arra, hogy a teljes munkaidős foglalkoztatás után nyugdíjasként részmunkaidőben is folytatni tudják a munkájukat, és csupán 9 százaléka számolt be arról, hogy a munkáltató átképzési lehetőséget biztosít a karrier meghosszabbítása érdekében.
Az ajánlás
A rugalmas nyugdíjazás ma Magyarországon még szinte nem is beszédtéma, bár a magyar válaszadók fele szívesen lépne át fokozatosan a nyugdíjas évekbe, 57 százalékuk nyilatkozta ezt, míg 65 éves koruk előtt 29 százalék menne nyugdíjba.
A tanulmány szerint az államnak olyan társadalombiztosítási reformokat kellene bevezetni, ami kedvezően befolyásolhatja a munkavállalók nyugdíjhoz való hozzáállását. Például felemelhetik az állami nyugdíjellátásra való jogosultság korhatárát, és kedvezőbb juttatásban részesíthetik azokat, akik későbbre halasztják a nyugdíjba vonulást vagy a munkavállalók megkaphatják a nyugdíjukat, miközben tovább dolgoznak.
Kapcsolódó írásaink:
- 24 ezer forinttal nőnek a nyugdíjak 2016-ban
- Nem sok jót remélhetünk majd nyugdíjasként
- Mennyi lesz a nyugdíjam? – így kell kiszámolni