Az új állami intézményfenntartó struktúrában nagyobb hatalmat kapnak majd az iskolaigazgatók – írja a Magyar Idők. A tervek szerint a konkrét feladatokat több, már önálló költségvetéssel és jogkörökkel rendelkező szervezeti egység látja majd el. Az elképzelések szerint nagyobb mértékben vonják be a döntéshozatalba az iskolaigazgatókat, mivel az a cél, hogy ott szülessenek a döntések, ahol a probléma jelentkezik.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyét átvevő állami intézményfenntartó rendszer struktúrájáról május 17-én tárgyal a Köznevelési Kerekasztal – tájékoztatta a lapot Bíró Gábor, a fórum fenntartói munkacsoportjának tagja.
A szakember a nyártól működő új iskolai fenntartói rendszerről elmondta: a munkacsoportban egyetértés mutatkozik abban, hogy továbbra is szükség van egyetlen központra, ahol a jövőben a működés alapelveit, a stratégiai döntéseket hozzák meg, illetve lebonyolítják a legalapvetőbb feladatok teljesítésére irányuló közbeszerzéseket. Abban is egyetértés van, hogy ezután is állami fenntartásban kell tartani a közoktatási intézményeket – tette hozzá.
Ebből a helyzetből kiindulva a fenntartói munkacsoport azon dolgozik, hogy a jövőben minden tekintetben az iskolák világához közelebb álló, a pedagógiai feladatok végrehajtását a mostaninál jobban támogató, problémaérzékeny, rugalmas szervezet jöjjön létre – fogalmazott.
A szakember tájékoztatása szerint a fenntartói munkacsoport soron következő ülésén a hatáskörök kérdése kerül szóba. Szerinte megoldást jelentene, ha a jövőben az iskolákat érdekeltté tennék például a bevételeik növelésében, továbbá az intézmények vezetői ismernék a költségvetésüket, és szabadon rendelkezhetnének a szakmai-dologi kiadásokra szánt források felett. A jövőben nem kell majd közbeszerzésekre várni, erre vonatkozóan is dolgoznak egy javaslaton.
