A büntetés-végrehajtás (bv) gazdasági társaságaiban a rabok nemcsak saját zárkabútoraikat, ruhájukat és az élelmiszerüket állítják elő, hanem a piacra is termelnek. A portfólió nemrég tiszta terű varrodával bővült, ahol steril és félsteril kórházi termékeket állítanak elő, de rövidesen a halászati üzletág és egy tésztagyár is megkezdi a működést – nyilatkozta a Magyar Időknek Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka.
Csaknem 900 új férőhelyet sikerült kialakítani tavaly a büntetés-végrehajtási (bv) intézetek bővítési programjában, s ezzel 142-ről körülbelül 130 százalékra mérséklődött a rendszer túlterheltsége – közölte a lappal a parancsnok.
Megfelelő személyzetre is szükség van
Csóti András hangsúlyozta azt is: ahhoz, hogy rend legyen, a foglalkoztatás mellett megfelelően képzett és elkötelezett személyzetre is szükség van. A múlt század 70-es éveiben a tiszti állomány 20-30 százaléka volt főiskolát, egyetemet végzett, ma szinte mindenki, és a 20-30 százalékot ma már a többdiplomások alkotják.
Hozzátette: a börtönvilág kívülről szürkének és mozdulatlannak tűnhet, ám a valóságban ez is egy folyamatosan változó rendszer. Nincs két egyforma nap és két egyforma ember – jegyezte meg Csóti András.
Szavaiból az is kiderült: a mai börtönpolitika az egyéniesítésre és együttműködésre épül. Ez azt jelenti, hogy lehetőleg mindenkit személyesen kell érdekeltté tenni a változásban, mert lehetnek bármilyen jók a körülmények, ha az elítélt ellenáll, nem lesz belőle jogkövető ember.
