Aki járt az elmúlt pár évben a budapesti Honvédkórházban, valószínűleg látta a folyosókon közlekedő szállító robotokat, amelyek ételt hordanak, szennyest szállítanak és a frászt hozzák azokra, akik nem tudják, hogy ezek a fura külsejű eszközök látszólag maguktól kóricálnak az épületben. A robotok már évek óta részei a kórház életének, azonban már nincs messze az idő, amikor szimpla málhás szamár helyett jóval összetettebb feladatokra használjuk majd ezeket a gépeket.
A Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon látott napvilágot egy kutatási anyag, amely szerint az előttünk álló öt évben, csak a világ 15 vezető gazdaságában 5,1 millió ember megélhetése kerülhet veszélybe a robotok miatt. A teljes szám 7,1 millió munkahelyről szól, azonban ezt kétmillió új – a robotokkal kapcsolatos – pozíció megjelenése csökkenti majd valamelyest. A kutatás szerint a vizsgált 15 ország a világ összesített munkaerejének 65 százalékát jelenti.
A jövő gyárában két alkalmazott lesz, egy ember és egy kutya. Az ember feladata az lesz, hogy etesse a kutyát, a kutyáé pedig, hogy megakadályozza, hogy az ember hozzányúljon a gépekhez – Carl Bass, az Autodesk vezérigazgatója.
Ijesztő számok ezek, azonban nézzünk körül, hogy melyek azok a szakmák, ahol érdemes lehet elgondolkodni a tovább-, illetve az átképzésen, vagyis melyek azok a munkák, ahol a robotok már ugyanúgy, ha nem jobban teljesítenek, mint az emberek.
Gyári munkások
A gyári folyamatok automatizálása nem új dolog, se szeri, se száma azoknak az üzemeknek, ahol robotok szerelik össze az autókat, számítógépeket, csomagolják az élelmiszereket, vagy épp bonyolult precíziós munkákat végeznek el az emberek helyett. Kínában azonban már épül az első olyan gyár, ahol majdnem kizárólag robotok dolgoznak majd. A Shenzhen Evenwin Precision Technology (SEPT) nevű cég célja, hogy a dolgozók számát 1800 emberrel, vagyis csaknem 90 százalékkal csökkentse.
Ennél is beszédesebb adat, hogy a SEPT mellett a régióban működő mintegy 505 gyár tulajdonosai összesen 4,2 milliárd jüant, vagyis több mint 168 milliárd forintot fektetnek a robottechnológiába, amelynek eredményeként több mint 30 000 gyári munkástól válnának meg. Az Apple termékeit összeszerelő Foxconn pedig a következő öt évben munkaerejének 30 százalékát cserélné le a gépekre.
Ügyfélszolgálatosok
Aktualitása okán került be a cikkbe ez a kategória, ugyanis a Facebook vezetősége épp a tegnap és ma zajló F8 fejlesztői konferencián jelentette be, hogy a közösségi hálózaton mostantól lehetővé válik az úgynevezett chatbotok alkalmazása. Ez annyit jelent, hogy a Facebookon jelenlévő cégek robotjaival szöveges üzenetek formájában kommunikálva fogunk tudni információhoz jutni a nagyon közeli jövőben. Vagyis elég lesz például ráírni a meteorológiai szolgálat robotjára, hogy milyen idő lesz jövő szerdán, és nem kell egy weboldalt felkeresve megtalálni az időjárás-jelentés menüpontját, majd ott beállítani, hogy melyik napra vagyunk kíváncsiak. De hasonló módon érdeklődhetünk majd új mobiltelefon-előfizetésről, köthetünk biztosítást vagy foglalhatunk szállást a közelgő nyaralásra.
Sofőrök
A robotautók már itt vannak köztünk, sőt Kalifornia útjain már engedélyezték is bizonyos feltételeknek megfelelő önvezető járművek használatát. A tavalyi év megmutatta, hogy az olyan technológiák és cégek, mint például a taxiszolgáltatást forradalmasító Uber, hogyan tudja felkavarni az állóvizet, és ha belegondolunk, itt voltaképpen az történt, hogy az Uber szoftvere egyszerűen elvette a taxis diszpécserek munkáját, hiszen az alkalmazáson keresztül két gombnyomással rendelhetünk autót.
A jövőben ez a helyzet csak fokozódni fog, mivel épp a napokban teszteltek egy önvezető kamionkonvojt, ami a kamionsofőröket hozza nehéz helyzetbe, az autógyárak pedig gőzerővel fejlesztik saját önvezető járműveiket. A BBC értesülései szerint még az idén üzembe állnak majd az önjáró taxik Milton Keynes városában, így kimondhatjuk, hogy nincs már messze az a nap sem, amikor Magyarország útjain is megjelenhetnek az első robotautók, akkor pedig rengeteg hivatásos járművezetőnek kell majd új munka után néznie.
Orvosok
A fenti híreket még csak-csak meg lehet emészteni – amennyiben az ember nem gyári munkás vagy sofőr –, az azonban már jóval ijesztőbben hangzik, hogy a betegségeinket is géporvosok gyógyítják a nem is olyan távoli jövőben.
Az USA egy tucat kórházában jelenleg is tesztelik azt a rendszert, amelynek motorját az IBM Watson nevű szuperszámítógépe jelenti. Watson azzal tett szert világhírre, hogy megnyerte a tévés kvízvetélkedőt, a Jeopardyt. A kórházakban Watson az adatok elemzésével igyekszik javaslatokat adni a leghatékonyabb rákellenes kezelésekre, speciális kamerák segítségével pedig akár olyan, korai stádiumú bőrrákot is felismer, amelyre az orvosok máshogy nem lennének képesek.
A robotok pedig már a műtőben is ott vannak, létezik ugyanis olyan sebészeti robot, amelyeket bizonyos veseátültetések során alkalmaznak. Az ilyen beavatkozásoknál rendkívül fontos a gyorsaság, a robotok pedig sokkal gyorsabban képesek összevarrni az ereket, mint az emberek.
“Az orvosok valószínűleg nem fogják egykönnyen átengedni a páciensek kezelését a mesterséges intelligenciáknak – írta Jerry Kaplan Humans Need Not Apply (kb.: Emberek kíméljenek!) című könyvében. – Azonban idővel, ahogy a statisztikai adatokból láthatóvá válik, hogy ez a jobb megoldás, a páciensek idővel követelni fogják, hogy a túlhajszolt, fáradt orvos helyett a mindig precíz gép lássa el őket, ráadásul a költségek töredékéért.”
Pincérek, bármixerek
A Royal Caribbean luxushajózással foglalkozó cég Anthem of the Seas nevű hajóján nemrég beüzemelték a robotbárt, amelyet az utasok egy táblagépen keresztül vehetnek igénybe. Ráadásul nem csak az előre megadott menüről választhatnak italokat, ha van bennük kellő bátorság, akár saját maguk is összeállíthatják, hogy mi kerüljön a poharukba. Egy robotkar ezek után összekeveri a hozzávalókat, összerázza és egy műanyag pohárba tölti (a törött, repedt üveg okozta balesetek elkerülése miatt).
Ezen a téren még lesz majd hova fejlődni, a BBC ugyanis két robotmixert két emberi “kollégával” szembeállítva tesztelte a tudásukat, és arra jutottak, hogy egyelőre a robotok által kevert koktélok nem olyan finomak, mint amit az emberek tettek a tesztelők elé, mivel előbbiekből hiányoztak az olyan “finomhangolások”, mint egy pár csepp citromlé a végén, amit a mixer maga facsar a pohár tetejére. Ez azonban csak idő – és spektroszkópia – kérdése lesz várhatóan. Ami pedig a pincéreket illeti, a Honvédkórház robotjai már demonstrálták, hogy a kiszállításhoz szükséges technológia már elérhető.
Újságírók
Bizony, mi sem nyugodhatunk meg, ugyanis az informatika fejlődésének eredményeként ma már a gépek is egyre jobban értik az írott szöveget, illetve képesek hangfelvétel alapján leiratot készíteni, egyre nagyobb pontossággal. De ez még csupán érzékelési és rögzítési feladat, azonban léteznek már olyan szövegíró robotok is, amelyek egyszerűbb – illetve felépítését tekintve könnyen értelmezhető – szövegeket ma már úgy meg tudnak írni, hogy aki olvassa, sosem fog rájönni, hogy az adott írás szerzője egy pár sor kód csupán.
Remek példa erre, hogy amikor idén januárban 88 éves korában elhunyt Marvin Minsky, a mesterséges intelligencia kutatásának egyik úttörője, a Wired magazin szerkesztői az Automated Insights nevű cég Wordsmith nevű mesterséges intelligenciájával íratták meg Minsky nekrológját. Bár a kész mű távolról sem lett olyan érzelmes és mély, mint amit a New York Times újságírója, Glenn Rifkin írt, a nekrológ tökéletesen összefoglalja Minsky életét és felvonultatja legfontosabb érdemeit. Egy kisebb lapban vagy portálon böngészve senkinek sem tűnne fel, hogy egy gép munkáját olvassa.
Mit tehetünk?
Aki aggódni kezdett a fentieket olvasva, azt azzal tudnánk megnyugtatni, hogy egyrészt még évek kérdése, hogy ezek a technológiák szélesebb körben is elterjedjenek és megérje azokat megvásárolni és alkalmazni, másrészt addig mindenki számára adott a lehetőség, hogy képezze magát és olyan irányba orientálódjon, ahol a robotok megjelenése vagy eleve kizárható, vagy jóval több időre lesz rá szükség. De ezzel kapcsolatban abba is érdemes belegondolni, hogy a technológia fejlődése és változása óhatatlanul is azzal jár, hogy bizonyos szakmák megszűnnek, amelyeket újabbak váltanak fel. Például a XX. század elején a patkolókovácsok még vígan megéltek, míg programozóként legfeljebb a lyukkártyákat lyukasztgató tudósok dolgoztak, ehhez képest előbbi csoport tagjaiból mára legfeljebb hírmondónak maradt egy-kettő.
További cikkek robotokról az NLCafén:
- Ha nincsenek barátnőid, lehet robot a koszorúslányod
- Robot adja a gyógyszert egy norvég kórházban
- 2016 a haverkodó robotok és a virtuális valóság éve lesz