1 százalék: Ezért buknak el milliárdokat évente a civil szervezetek

Minden év elején ellepik a tévét, a netet, a rádiókat az ún. 1 százalékról szóló társadalmi hirdetések, melyekben a civil szervezetek, az egyházak és különböző alapítványok arra hívják fel az állampolgárok figyelmét, hogy utalják nekik a személyi jövedelemadójuk 1 százalékát. A magyar adózó általában link, közel kétmillióan elfelejtenek erről rendelkezni, pedig nem egy nagy etvasz megjelölni egy szervezetet az adóbevalláson. Az Abcúg cikkét szemléztük.

A linkeskedésnek köszönhetően évente közel 12 milliárd forintot buknak el a különféle szervezetek, pedig az összesnek égető szüksége lenne a pénzre. Amit tudni, hogy a magyarok imádják a katolikus egyháznak és a gyerekeket segítő alapítványoknak adni a pénzüket, de a Fekete György-féle Magyar Művészeti Akadémia mindössze három embert érdekelt.

Az adóbevallás leadásának határideje idén május 20-a, a NAV pedig 4,7 millió magyar adóbevallását dolgozza fel. A matek egyszerű, az adózóknak közel a fele nem írja be, hogy kinek adja az adója 1 százalékát. De akkor mi történik ezzel a pénzzel?

Átvándorol az államhoz

Az adófizetők 1998 óta ajánlhatják fel az 1 százalékot, ez az egyes adózók számára nem jelent nagy összeget, egy átlagos adózó adójának egy százaléka közel négyezer forintot tesz ki. De ami fontos: ez a pénz amúgy sem maradna zsebben, és ha nem ajánljuk fel, az állam teszi rá a kezét. Tavaly 25,5 milliárd forintot ajánlhattak volna fel az adózok, de mindössze 13,46 milliárd forint került a civil és egyházi szervezetekhez, így a pénz közel fele maradt az államnál. A NAV adatai szerint ráadásul 608 millió forint úgy úszott el, hogy az adófizetők kitöltötték ugyan a rendelkező nyilatkozatot, de rosszul, ezért a nyilatkozatuk érvénytelen lett.

A civileknek a következő helyekről származhat pénze:

• a saját vagyonából (ezek főleg ingatlanok és ingóságok),
• az egyszázalékos felajánlásokból,
• magánszemélyek és cégek támogatásából
• és pályázati pénzekből.

A második és a harmadik pont az, amiben egy átlagos állampolgár a legtöbbet segíthet, az meg nem egy nagy munka, hogy rászánjunk fél órát arra, hogy keressünk egy számunkra szimpatikus/kedves szervezetet, és utána beírjuk a nevét a kipontozott vonalra.

Érdemes az Abcúg cikkére klikkelni, ahol hosszasan, különböző infografikák segítségével mutatják meg, milyen problémák akadnak az egyszázalékos felajánlások körül.