Az Országos Mentőszolgálat feljegyzése szerint a férj hajnali 1 óra 21-kor hívott mentőt. Az egység 25 perccel később, 1 óra 46-kor indult el a szegedi Lomnici utcába, a késés miatt a mentő csak 1 óra 50-re ért oda. Az asszonyt már nem tudták megmenteni, a halál tényét állapíthatták csak meg.
Kovács Istvánné torokfájásra, valamint válltájéki, illetve bal keze fájdalmára panaszkodott. A körzeti orvos elküldte a kardiológiára, de hazaérve a nő még rosszabbul lett. Éjszaka a férje kénytelen volt mentőt hívni hozzá, mert felesége már fulladt. Az első hívás után 8-10 perccel ismét hívta őket, ám a rohamkocsit még ekkor sem indították útnak, csak az ügyeletes orvost küldték a helyszínre. Harmadik, kétségbeesett hívása során a diszpécser azt javasolta: kezdje el a szívmasszázst, de ez a tanács már túl későn érkezett, a mentők megérkezése előtt a 74 éves nő életét vesztette.
A Délmagyar megkérdezte az Országos Mentőszolgálat Dél-alföldi Regionális Mentőszervezetétől, hogy miért vártak 25 percet a mentő indítására. A mentőszolgálat lapzártájukig nem reagált.
Forrás: Delmagyar.hu