2016. Május 17.

Kötelező szülőtartás: “Csak fokozza az országban uralkodó rossz közérzetet”

Nemsokára kötelező lehet a szülőtartás itthon, de a törvényjavaslat egyelőre rengeteg kérdést vet fel. Ráadásul perek sokaságát indíthatja el, amelyeket a túlterhelt bíróságok nehezen tárgyalnak majd.

Szarka Nóra

Május elején nyújtotta be a minisztérium a polgári törvénykönyv legújabb módosító csomagját, amely a többi közt a kötelező szülőtartást is tartalmazza. A Ptk. jelenleg is ad lehetőséget arra, hogy adott esetben a gyermeknek gondoskodnia kell idős szüleiről, ám ha a parlament elfogadja a módosítást, a jövőben már bíróság kötelezheti a gyereket a szülő eltartására. A javaslat szerint a fizetős állami és az egyházi fenntartású intézmények is beperelhetik majd a hozzátartozókat, ha az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni az idős személy.

“Antiszociális a bevezetendő törvény, ez szerintem csak fokozza az országban uralkodó rossz közérzetet – mondta el az NLCafénak dr. Szűcs Andrea családjogász, a Magyar Ügyvédi Kamara alelnöke. – A szülőtartás nem újdonság, de eddig vizsgálni kellett a szülő és a gyerek közötti viszony milyenségét és a rászorultságot is. Például az a szülő, aki nem segítette kiskorú gyermekét akkor, amikor kötelessége lett volna, nem perelheti a gyerekét később szülőtartásra. Illetve perelheti, csak a bíróság nem adott helyt egy ilyen követelésnek, legalábbis eddig. Még a házastársi tartásnál is vizsgálni kell, hogy érdemes-e rá, illetve rászorul-e.

Az előterjesztésre kerülő törvényjavaslatból ezt kihagyják, csak a rászorultság számít. Tehát ha a gyerek Ausztráliában él, és nagyon jó a kapcsolata a szüleivel, sokat beszélnek és szeretik egymást, mégsem képes arra, hogy orvoshoz vigye vagy napi szinten ellássa a hozzátartozóját, rászorultsági alapon kötelezhetik szülőtartásra a gyereket, a jelenlegi javaslat szerint. Véleményem szerint erre való a szociális háló: az egész életében dolgozó, járulékot fizető állampolgár kaphasson juttatást, gondoskodást az államtól idős korában. Úgy tűnik, hogy az állam ki akar vonulni ebből a szférából, ami igencsak méltánytalan. Nemcsak a járulékok vándorolnak éppen ilyen célokra az államkasszába. Rengetegen vannak, akik rokon és végrendelet nélkül halnak meg, az ő vagyonukat is a magyar állam örökli. Ez is egy komoly bevételforrás, ugyanis rengeteg az ilyen eset, ebből is lehetne finanszírozni az idős és rászoruló emberek ellátását.

A tartásra kötelezett gyerek jövedelmének maximum ötven százalékában állapíthatják meg a tartásdíjat, ami szintén felvet egy halom kérdést: például mi van azokkal, akik eleve három gyereket nevelnek, ők hogyan tudnak majd a szüleikről gondoskodni? Ráadásul olyan érzése van az embernek, mintha az idős személyt azonos pozícióba helyezné ez a törvényjavaslat a kiskorú gyerekkel, holott ez közel sem így van. És akkor még a bíróságok túlterheltségéről nem is beszéltünk, amelyek perek sokaságát tárgyalja majd, és az amúgy is túlterhelt bíróságok képtelenek lesznek megbirkózni mindezzel” – mondta el a családjogász.

Kötelező szülőtartás – sok a kérdés a törvényjavaslat körül

Az is perelhet, aki ténylegesen eltartja a szülőt, de nem rokon

“Olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami, akár egyházi fenntartású intézmények – nem térítésmentes szociális ellátás juttatásával – gondoskodnak, és az idős személy az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől” – ez áll a javaslatban.

Az Európai Unió országai mind ismerik a szülőtartás intézményét. Ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, mert a demográfiai adatok alapján egyre kevesebb a gyerek és egyre több az idős ember, viszont a tartási kötelezettség sehol nem automatikus, mindenhol vizsgálják, hogy milyen okból kerül a szülő olyan anyagi helyzetbe, hogy nem képes már magát eltartani. Például a német polgári törvénykönyv is kiemeli, hogy csak akkor jár a szülőtartás, ha az adott szülő eleget tett a gyermek felé a gondoskodási kötelezettségének.

Számtalan kérdés akad:

Sem a törvényjavaslat, sem az indokolása nem tér ki arra, hogy mit kell tekinteni a jogszabály alkalmazása szempontjából idős kornak. Amennyiben a törvényjavaslatot elfogadják, úgy ezt majd a bírói gyakorlat alakítja ki.
Bár a tartásdíjat elsősorban pénzben kell szolgáltatni, de más módot is elrendelhet a bíróság, ha valamelyik fél kéri, hogy például személyesen ápolják őt és ne az ápolónőt fizessék – ez azonban csak akkor lehetséges, ha ez ellen a kötelezett nem tiltakozik.
A szülő csak abban az esetben jogosult tartásra, ha önhibáján kívül rászorult és nincs tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa. Rászorultnak pedig az olyan személy tekinthető, aki életkoránál vagy munkaképtelen állapotánál fogva keresettel nem rendelkezik, és nincs egyéb forrásból származó jövedelme sem, és – személyes szükségletei kielégítésére szolgáló vagyontárgyak kivételével – értékesíthető vagy hasznosítható vagyonnal sem rendelkezik.