Sokan táncolnak együtt a Hősök terén, jó zenére

A június 3-i TérTáncKoncert résztvevői öt helyszínen ismerkedtek egymással, miközben közösen próbálták a táncot, a Budapesti Fesztiválzenekar koreográfusának irányításával.

Ózdra edelényi és szécsényi, Hódmezővásárhelyre apátfalvi és kecskeméti, a dél-baranyai Cserdibe bogádi, bükkösdi és pécsi, Téglásra berettyóújfalui, karcagi, tiszaszalkai és kisvárdai, Zsámbékra pedig pesti, nagykovácsi és piliscsabai gyerekek gyűltek össze azért, hogy együtt gyakoroljanak a június harmadikán a budapesti Hősök Terén rendezendő TérTáncKoncertre.

A közös tánc mellé a Budapesti Fesztiválzenekar zenél majd. Az együttes munka januárban kezdődött, a résztvevők kisfilmekben mesélnek arról, mi fogja meg őket az együtt táncolásban.

“Elsőtől negyedikig gyűlöltem a néptáncot, de anyukám kötelezővé tette, amit nem értettem egyébként, mert a családból senki nem néptáncolt, nem is voltam ügyes. De tetszett a színpad, tetszett a taps, kezdtem megszeretni. Most vezénylem a próbákat, kitalálok koreográfiákat… amikor elkezdődik a próba, kicsit mindenki megkomolyodik.” (17 körüli fiatalember, Ózd)

“Összefogni a gyerekeket, bátorítani, lelkesíteni őket, ez az én részem.” (Iván Ildikó, tanárnő Téglás)

“Amikor dobbantok, akkor igazán kiélem a dühösségem, amikor mérges vagyok, azt úgy igazán ki tudom mutatni. Kiadom magamból az érzéseimet.” (13 körüli lány, Cserdi)

“Ha boldog vagyok, akkor mindig csak pörgök-pörgök, amíg el nem szédülök.” (10 körüli kislány, Cserdi)

“Ez a mozdulat abban segít nekem, hogy nem ütöm meg az osztálytársamat, hanem levezetem a feszültségemet.” (13 körüli fiú, Cserdi)

“Kicsit izgulni fogok a sok tömeg előtt ugye. Félek.” (10 körüli kis srác, Cserdi)

“Barátaimmal táncolhatok együtt. Hatalmas élmény lesz.” (12 körüli kislány, Hódmezővásárhely)

“Nagy épületek lesznek, nagy házak, meg szép lesz. Sok folyó lesz, meg láthatom a Dunát. Vagy nem is… ja de. A Dunát.” (10 körüli fiú, Téglás)

“Vannak benne egyszerűbb mozdulatok, kis ti-ti-tá-ták, csapások, tapsok. De vannak benne kortárs, bonyolultabb mozdulatok is. Eklektikus mozgás, próbáltam mindenféle stílust összevegyíteni, de az elsődleges szempont az volt, hogy mindenki meg tudja csinálni. Sztravinszkij Kártyajátéka nem egyszerű zene, ezt szeretném jelezni – erre kell koreográfiát készíteni. Nincsen egyszerű dolga a gyerekeknek, de nekem sem.” (Vári Bertalan vezető koreográfus)