Káosz van a magyar oktatásban, rengeteg a lexikális tananyag, rosszak a tankönyvek. Olvastuk ezeket a mondatokat épp elégszer, de újra és újra megdöbbent, hogy mit kérnek számon a gyerekeinktől. A tanárok többsége is tisztában van azzal, hogy ez így tarthatatlan, nem véletlenül mentek, mennek utcára. Hogy változás mikor lesz, azt senki sem tudja megmondani. Egy azonban biztos: a gyerekek szépen lassan tönkremennek a közoktatásban. Motivációt nem kapnak, arra csak kevesen kíváncsiak, hogy mit tudnak, azt viszont minden nap számon kérik rajtuk, hogy mit nem tudnak. Néha azt érzem, hogy kifejezetten erről szólnak az iskolai mindennapok. Talán nem véletlen, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az alapítványi és magániskolák iránt. Mivel azonban a legtöbben ezt nem tudjuk kifizetni, marad a közoktatás, és a szívás az elkeserítő és megoldhatatlan feladatokkal, dolgozatokkal. Arra biztatok mindenkit, hogy próbáljátok meg ti is kitölteni ezt a kis gyöngyszemet, kalandra fel!
A csoport, történelem témazáró, általános iskola, hetedik osztály:
1.Az egyes feladat még nem problematikus, ha tudod a dátumokat, akkor könnyedén elhelyezheted az időszalagon az eseményeket.
2. Itt már rengeteg idő elmegy, mert 20 évszámot kell tudni, ahhoz, hogy a feladat elkészüljön, és vannak benne igen nehezek is: statárium többször is volt a két világháború között, a “hústalan napok” se könnyű, a C- vitamin felfedezése talányos, mert a tankönyvben csak az szerepel, hogy mikor kapott Nobel-díjat érte Szent-Györgyi, földreform többször is volt, és még sorolhatnám. Itt már elkezdtem izzadni, rengeteg időm elment, mire nagyjából megoldottam. A tanteremben ekkor már kicsöngettek volna, szerencsére otthon senki nem írta be az egyest. És még csak a második feladatnál tartottam!
3. A Magyar Nemzeti Tanács legfontosabb követelései: ez egész könnyen ment, szó szerint benne volt a könyvben, ha a gyerek betanulta, akkor megkapta érte a négy pontot.
4. Fogalom-megnevezés: törvénytelen szervezet vagy mozgalom, egy kifejezéssel. Újabb 20 perc ment el a gondolkozással, aztán passzoltam és továbbmentem. A többit sikeresen abszolváltam, de nyilván az én verziómat nem javította ki senki, tehát nem kizárt, hogy tévedtem.
5. Vaktérkép: neki sem álltam, mert képtelen vagyok egy vaktérképen eligazodni. Aki eddig eljutott, az már szerintem belépett a második órába, bőségesen. Ez a térképes feladvány újabb 20 perc, legalább!
6. Klasszikus rossz feladat: szó szerinti idézet kiragadva a tankönyvből, hiányos helyekkel. Ha mindent megtanult a nyomorult gyerek, akkor menni fog, de ahhoz rengeteg magolás szükséges. A “vörös térkép” egyébként csak képaláírásban szerepel a tankönyvben, szóval az apró betűs kiegészítések ismerete is fontos!
7. És már a kedvencemnél járok: keresztrejtvény! Mivel ez a feladat nem egy játékos fejtörő része, így felfoghatatlan számomra, hogy miért volt szükség erre egy témazáróban. Ha csak nem azért, hogy szegény gyerekek kiakadjanak! Csak a legjobbakat sorolom:
- a népiskolai törvény atyja – csak az a bibi, hogy a törvényt nem így hívják, sőt, igazi neve sincs
- észak felől támadnak 1919-ben
- itt tárgyal Károlyi az antanttal
Bevallom, telefonos segítséget kértem: két történelemtanár barátom hümmölt a vonal túloldalán, majd félóra elteltével meglett a megfejtés, de azt őszintén nem értették, hogy ki ad ilyen feladatot általános iskolában, egy témazáróban. Ők középiskolában sem merték volna ezt a feladatot elsütni!
8. Magyarázd meg a megfejtésül kapott fogalmat: ha nem sikerült a keresztrejtvényt megfejtened, akkor buktad a feladatot…
9.Kitől származik az idézet: hoppá, ez forrásfelismerés, ami a forrásközpontú oktatásban eleve kizárt. Aztán meg honnan tudja a nyomorult hetedikes gyerek, hogy ki mondta ezt? Elképzelem, hogy bemagolta az összes évszámot, és még az összes beszédet átfutja, amit akkoriban nevezetes emberek mondtak, nevezetes alkalmakkor…
10. Hosszas gondolkodás után megoldható, az azonban nagyon megtévesztő, hogy rengeteg meghatározás nem tartozik egyik fogalomhoz sem.
11. Az idézet értelmezése nem bonyolult, ez még egy hetedikesnek is megoldható.
12. A rövid fogalmazás nálam semmiképp nem két sor, de ezekről a fogalmakról nem is lehet röviden írni.
13. Rosszul megfogalmazott, de egyáltalán nem nehéz feladat, semmiféle tudás nem szükséges hozzá, csak a pöttyök nagyságát kell nézni. Mondjuk hülyeség, de potya 5 pont, ha megérted a feladatot.
14. Ezt a feladatot a gyerekeknek nem kellett megoldaniuk a dolgozatban, a tanár ezt kihúzatta, de azért elgondolkodtam, hogy egy hetedikes ezt hogyan tudja megoldani…
Aki megoldotta 45 perc alatt ezt a feladatsort, az jelentkezzen a szerkesztőségi emailen, kolléganőnk egy forró kézszorítást ígér neki.
Három szaktanárral beszéltem erről a dolgozatról, és mindhárman egyetértenek azzal, hogy ez a feladatsor nem megoldható 45 perc alatt, nem általános iskolai tananyagot kér számon, és nagy hiba ilyen dolgozatot íratni 13-14 évesekkel. Óhatatlanul felmerül ilyenkor a tanár felelőssége is: azért,mert van egy ilyen kész feladatsor, még nem kötelező ezt megíratni a gyerekekkel. A legtöbb tanárban fel sem merül, hogy egy dolgozatfüzetből írat témazárót, vagy dolgozatot. Inkább veszik a fáradságot és saját feladatsort írnak a tananyagnak, a tankönyvnek, a gyerekek életkorának, és a tanmenetnek megfelelően.
A dolgozattal még szándékunkban áll foglalkozni, szeretnénk egy olyan kritikát írni erről, amelyből kiderül, hogy a kerettanterv szerint mit kell tudnia egy hetedikesnek, mi szerepel a könyvében a megkérdezett feladatok közül, illetve mennyire elvárható egy hetedikestől, hogy mindezt megoldja 45 perc alatt…
Megkeresett minket a feladatlap szerzője, Csepela Jánosné, aki elmondta, hogy nem hetedikeseknek, hanem nyolcadikosoknak készült a cikkünkben szereplő feladatsor. Bár a történelem tananyagban a tanult időszak azonos a hetedikeseknél és a nyolcadikosoknál, de más a tagolása és a tartalma a hetedikesek és a nyolcadikosok könyvének. A fent elemzett feladatsor egyébként 2012-ben jelent meg. “A feladatlapok megjelenésüket megelőzően több “szűrőn” mennek át, összevetve a NAT és az EMMI kerettanterv követelményeivel, életkori sajátosságokkal, tankönyvekkel, s csak mindezek után engedélyezik a megjelenését” – mondta el Csepela Jánosné az NLCafénak. A feladat szerzője szerint a szaktanár döntése, hogy használja-e és milyen arányban a rendelkezésére álló, összeállított, kész feladatokat. Kivehet belőle, hozzátehet, kiegészítheti vagy szűkítheti a feladatokat, s akár az egészet mellőzheti is. Nem véletlenül szerepel a témazárók első oldalán ez a szöveg: “Arra törekedtünk, hogy minden feladatsor azonos színvonalú legyen: nagyjából azonos arányban tartalmazzon könnyebb és nehezebb feladatokat. A feladatsorokban súlyemelő jellel jelöltük azokat a feladatokat, amelyek kicsit nehezebbek a többinél. A szürke körben fehér számmal jelölt feladatok megoldásával a történelmi kompetenciák fejlettsége mérhető . Természetesen a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodva az általunk javasolttól eltérő pontozás is elképzelhető, ahogyan a feladatok száma is csökkenthető. Erről minden esetben a tanárod dönt.”
Kattints a képekre a letöltéshez!
- Összekutyult perzsa hadjáratok – megnéztük a kilencedikesek kísérleti törikönyvét
- “Ha kell, kimegyünk az utcára, ha kell, sztrájkolunk és nem tanítunk“
- “Csőd a magyar oktatás” – egy 16 éves diák vallomása
