“Jön a nyár, és sok kórház keresett meg, hogy menjek festeni. Budapesten és vidéken is várnak, én pedig nem szívesen hagyok cserben senkit. Közben a házat, ahol laktunk a családommal, eladták, így most albérletet keresünk. A legjobb az lenne, ha Budapestre tudnánk költözni, mert onnan sokan keresnek munka miatt, de ott annyira drágák az albérletek meg a kéthavi kaució, hogy azt nem tudom kifizetni.
Kaptam olyan főállásra is lehetőséget, amiért vérzik a szívem, mert fix munka lenne, rendes fizetésért, de azt nem tudom elvállalni, mert egyetlen főnök sem nézné el, hogy havi 4-5 napot nem tudok dolgozni, mert megyek kórházakat festeni. Így nem könnyű most a helyzetem, sokan azt hiszik, hogy akinek gyakran szerepel a neve a médiában, annak sok pénze is van, de ez nem így van… Külföldre is mehetnék dolgozni, de nem akarom itt hagyni a családomat és Magyarországot sem. Ez egy gyönyörű ország, és én szeretném itt felnevelni a kislányomat. Továbbra is tömegközlekedéssel járok dolgozni, mert még nincs autóm, így viszont nehéz nagyobb munkákat elvállalni” – mondta el az NLCafénak Lakatos Norbert.
A hálafestőként emlegetett fiatalember nem adja fel, töretlenül bízik abban, hogy jóra fordulnak a dolgok. Hiszi, hogy sok munkával és szorgalommal egyenesbe kerül, és megvalósul az álma: az, hogy a kislánya, Zsófi jobb körülmények között nőjön fel, mint ő maga, és később egyetemre járjon.
Itt olvashatsz még többet a hálás apukáról:
- Folytatja a munkát a hálás apuka, az egész koraszülöttosztályt kifesti
- “Köszönöm, hogy ennyire jók hozzám az emberek!”
