Csete György június 28-án hunyt el. A tegnap elhunyt építészt az MMA saját halottjának tekinti. Csete György a magyar organikus építészet egyik közéleti szerepet is vállaló elindítója volt.
Csete György 1937. november 5-én született Szentesen, elemi és általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Debreceni Református Kollégiumba került. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1961-ben szerzett oklevelet. Az Érc- és Ásványbányászati Vállalatnál tervezőmérnökként eltöltött kezdő évek után Pécsre hívták alakuló csoportosulásuk szellemi vezetőjének. A Baranya Megyei Tanácsi Tervező vállalatnál, később az ÉVM Pécsi Tervező Vállalatánál biztosították a kellő feltételeket ahhoz, hogy teljes energiáját a csoport építészeti arculatának kialakítására, a közös szakmai munkára fordíthassa. 1972-1973 körül, a paksi lakótelep tervezésének kezdetén a csoport Pécsi Ifjúsági Iroda néven hivatalosan is megalakult.
A pályáját végigkövető egyházi és magán megbízatásai mellett jelentős állami megrendeléseknek is eleget tett. Alkotásaiban elválaszthatatlan művésztársa, felesége, Csete Ildikó textilművész. Ipari, majd kisebb lakó- és középületeket, “napházakat” tervezett, köztük Orfűn a Forrásházat, Halásztelken, Füzéren, Ópusztaszeren, Beremenden templomokat. Munkatársaival ő tervezte a paksi lakótelep “tulipános házait”. 1996-ban Ópusztaszeren megépítette az Erdők templomát és múzeumát, valamint a Világmagyarság hajlékát. Csete György tanított a pécsi, a budapesti és innsbrucki egyetemen. Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el: Magyar Művészetért Díj (1990), Ybl Miklós-díj (1992), Kossuth-díj (1997), Magyar Örökség Díj (1999), Prima Primissima díj (2005), Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (2010), Magyar Érdemrend középkeresztje csillaggal (2013), nemzet művésze (2014).
