“Idei órarendünk, tizenkettedikes végzős osztály (májusban pedig tesztelik rajtunk az új érettségit, amiről igazából még senki se tudja, hogy mi lesz, csak körvonalakban vannak róla információink):
Hétfő-9 óra
0-1. Matek (7:30-8:55)
2. Tesi (9:00-9:45)
3. Töri (10:00-10:45)
4. Második idegen nyelv (11:00-11:45)
5: Magyar (12:00-12:45)
6-7-8. óra: faktok (végzés attól függ, hogy a tanár egybetartja-e az órákat, így 15:00-15:45 között legkésőbb bármikor vége lehet)
Kedd-9 óra
0-1. Magyar
2. Matek
3. Művészeti technikák
4. Első idegen nyelv
5. Második idegen nyelv
6-7-8. óra: faktok
Szerda-9 óra
0-1. Faktok
2. Második idegen nyelv
3. Első idegen nyelv
4. Magyar
5. Tesi
6. Biosz
7-8. óra: faktok
Csütörtök-9 óra
0. Osztályfőnöki (7:10-7:55)
1. Életvitel és gyakorlat
2. Tesi
3. Töri
4. Első idegen nyelv
5. Matek
6-7-8. óra: faktok
Péntek-8 óra
0-1. Faktok
2. Töri
3. Magyar
4. Biosz
5. Mozgókép- és médiaismeret
6-7. Tesisáv (ha járunk valahova sportolni, leigazolható)
Nekem személy szerint 37 órám van a héten, járok hetente kétszer sportolni és kétszer külön tanárhoz is a két idegen nyelvből, amit tanulok, hogy le tudjak érettségizni és nyelvvizsgázni. Nem fővárosi iskolába járok, nem is tagozatos osztályba, egyszerű nyolcosztályos gimnazista vagyok. Hazajövök, eszek, tanulok. Általában estig. Kilenckor már le szoktam feküdni aludni, mert az alvás kell, és általában négy óra és fél hat között kelek fel (teljesen magamtól, az ébresztőm fél hatra van beállítva, de eddig mindig hamarabb keltem fel rá), mivel mindennap nulladikom/nulladik-elsőm van, és nem öt percre lakom a sulitól, késni pedig nem szeretnék. Hétvégente szombaton és vasárnap is egyaránt szoktam tanulni. Mivel végzős osztály vagyunk, az érettségi tantárgyakból kétszer akkora a hajtás, mint eddig. És még csak két hét telt el az iskola kezdete óta:)”
“Nem kellene 9-5-ig suliban lennie egy gyereknek sem. Tök mindegy, hogy erős vagy gyenge suliról van szó. Mindegyikben irreálisan magasak az óraszámok, teljesen értelmetlenül. Egy gyerek sem lesz attól okosabb, hogy hajnalban ásítozik a hittan/erkölcstan órán, vagy a mindennapos kötelező tesin futja a köröket, hogy aztán izzadtan, büdösen üljön egész nap, miközben töltik a fejébe totálisan felesleges lexikális tudást, amit aztán a témazáró után nyugodtan el is felejthet, mert semmi szüksége nem lesz a nagy részére…”
“Ez a 0-ik óra… egyszerűen hihetetlen, hogy ilyet meg lehet csinálni… Normális országokban 9 előtt nem kezdik el a tanítást, nálunk meg a 8 óra sincs elég korán. Igazi droidokat nevelnek, nehogy már idejük meg erejük legyen gondolkodni, csak töltődjön a fejükbe a sok hittan, erkölcstan, magyarságtudat meg hasonlók. És a nép csinálja, bólogat hozzá.”
“Én 20 éve voltam gimis,akkor is voltak,akik nyafogtak, hogy sok a tananyag, anyám 60 lesz idén, az ő idejében is. Ez a szokásos, a diáknyafogás. És nem, nem kötelező továbbtanulni, viszont ha valaki nem akar, akkor végképp nem kell megszakadni a tanulásban, elég csak minimumra törekedni, ha meg valaki orvos akar lenni, akkor ha a gimit nem rázza ki kisujjból, akkor mit akar egyetemen? Azt mondják, az iskolának az életre kell nevelni, szerintem ez elsősorban a szülő dolga, főleg felsőben és gimiben már szaktanárok vannak. Sok szülő úgy gondolja, hogy 3 évesen beadja közösségbe a gyereket, és akkor az már a tanár dolga. Írják a cikk elején, hogy sok szülő idegesen dudál az autóban, könyörgöm, minek kell 11.-es gyereket hurcolászni, van annak a gyereknek lába is. Ennyire cikik a mai fiatalok? Azokat sem értem,akik beiratkoznak egy erős gimibe, és utána 2-3 korrepetálására járnak, akit korrepetálni kell, az nem jó képességű. Az a baj, hogy ma már annyi gimi van, annyi mindenkit felvesznek, hogy egy csomó gyenge képességű diák is bekerül, 30 éve még a diákok 10% ment gimibe, ma már több mint fele és ez nagyon sok. Volt-van nekem egy 2.unokatesóm, egy hihetetlenül gyenge vidéki gimibe járt, ahol tényleg alig tanulva lett kitűnő, míg én a neves gimiben voltam 4, 7-8. Fel is vették őt is-engem is egyetemre, a különbség, hogy ő első év végére kibukott, és nem is ment vissza, azt mondja, hogy ez durva, ő nem bírja…”
“Azért vannak helyzetek, amikor muszáj pl. a gimiseket korrepetálni, illetve segíteni felkészíteni az érettségire. A lányom francia két tannyelvűbe járt, a matek nem volt a legjobb tárgyai között, és franciául tanulta, és olyan francia származású tanárnőtől, akit ők tanítottak magyarul, franciául is érettségizett matekból, nos, a gyerek utolsó félévben járt magyar matektanárhoz.“
“Nekem nagyon is sok közöm van a matekhoz, de a matekoktatás javát úgy vágnám ki a kukába, mint a fene. A magyar matekoktatás képes arra a csodára, hogy kiölje a gondolkodást a diákokból, és módszereket magoltat. Hidd el nekem, ennek semmi köze a matekhoz, és nincs semmi gyakorlati értelme. Rengeteg ötös matekos van, aki gyakorlati matematikai problémákat az életben nemhogy megoldani nem tud, de fel sem ismer… Na, ennyit a szuper matekoktatásról. Nagy semmi… tankönyvnek való! Vannak azok a diákok, akik iskolai matekoktatás nélkül is ott vannak, azokat lobogtatják a tanárok, hogy lám, holott ezek a diákok nem a sulis képzésből szívták fel a tudást, hanem családban, táborokban.”
Még több a közoktatásról:
- Ötödikben napi 7 óra, gimiben akár 10 – túlterhelt gyerekek szülei meséltek
- Tényleg megoldható szerintetek ez a hetedikes töri témazáró?
- 10 tantárgy, amit vegyünk fel kötelezőként még a horgászat mellé
